Belépés
Regisztráció
Elfogadták Debrecen költségvetését: jön a panelprogram és a közvilágítás korszerűsítése is – fotókkal, videóval
Szerző: Rituper Tamás | rituper.tamas@dehir.hu Közzétéve: 2023.02.23. 10:35 | Frissítve: 2023.02.23. 15:38
Debrecen - Gyakorlatilag vita nélkül fogadta el Debrecen 2023-as költségvetését a városi közgyűlés.
Elfogadta csütörtöki ülésén Debrecen város közgyűlése a város idei költségvetéséről szóló előterjesztést. A büdzsé főbb számairól és célkitűzéseiről először Papp László polgármester tartott sajtótájékoztatót, majd a város alpolgármesterei. Elsőként Barcsa Lajos a gazdaságfejlesztési fejezetet mutatta be, majd Puskás István ismertette a büdzsé kultúrára szánt részét, Balázs Ákos a környezetvédelem és a városüzemeltetés költségvetéséről árult el részleteket, Széles Diána pedig a költségvetés szociális, egészségügyi, civil, ifjúsági, turisztikai részre szánt összegeit mondta el.
Debrecen 2023-as költségvetésének mérlegfőösszege 181,69 milliárd forint, ez kicsit alacsonyabb a tavalyinál, ugyanakkor a betétlekötés finanszírozási előirányzatával együtt a mérlegfőösszeg megközelíti a 202 milliárd forintot. Idén 2,5 milliárd forint hitelt fognak felvenni, ebből 1,6 milliárd forintot a város közvilágítási rendszerének fejlesztésére fordítanak, ami a remények szerint pár év alatt megtérül.
A költségvetés elfogadásával a közgyűlés döntött arról,
hogy újraindítják Debrecenben a panelprogramot, erre félmilliárd forintot különíttek el.
A program hőszigetelésre, nyílászáró-cserére és liftfelújításra fókuszál majd, a pályázati lehetőségek a tervek szerint nyáron nyílnak meg. A részletek még kidolgozás alatt állnak, de az elképzelések szerint a város 25 százalékos támogatási intenzitást biztosítana a beruházásokhoz. A Kertségi Fejlesztési Programra idén ötmilliárd forintot fordítanak, a hangsúly ebben az évben is az utak korszerűsítésén, építésén lesz.
A költségvetés vitájában nem vett részt a Civil Fórum Debrecen Egyesület két képviselője, ennek hátteréről itt írtunk, ugyanezt jelentette be az ülés elején Vaszkó Imre, a Demokratikus Koalíció képviselője, aki képviselőtársával kivonult a vitáról, mondván, a költségvetés felvezetésében a környezetvédelmi célok eléréséről írt a városvezetés, miközben egy akkumulátorüzem létesül Debrecenben. Papp László úgy reagált, a gazdaságfejlesztésnek vannak olyan elemei, melyek pozitívak és olyanok, melyeket nem lehet pozitívnak ítélni, de a mérleg mindenképp pozitív.
A polgármester az előterjesztés ismertetésekor elmondta, a 2023-as költségvetés egy nagyon nehéz időszakban születik, de biztosítja a város további fejlődését. Hozzátette, ez az önkormányzati ciklus a permanens válságok kora, a koronavírus-járvány után most a háború következményeivel kell megküzdeni. Papp László arról is beszélt, hogy a 2023-as költségvetésnek szembe kell néznie az infláció következményeivel, az abból adódó komoly, 15 százalékos béremelési igénnyel és az energiaárak drasztikus növekedésével. Épp emiatt míg tavaly a költségvetés felét a beruházásokra tudták fordítani, idén a 181 milliárd forintból 50 milliárd forintos a beruházási főösszeg, s a város működtetésére ebben az évben sokkal többet kell költeni. Kiemelte, hogy amennyiben 2014-ben nem indítják el a gazdaságfejlesztési folyamatot, ma igen nehéz helyzetben lenne a város. Szerinte ez a folyamat folytatódni fog, s ennek nincsenek, nem lesznek energia-, víz- és munkaerő-akadályai. A kormány által támogatott energiarendszeri fejlesztések például folyamatban vannak.
Úgy fogalmazott, az ipar és a gazdaság súlypontja áttevődik Kelet-Magyarországra, és ennek Debrecen a zászlóvivője. A vízkérdésről azt mondta, a felszíni vizek nem az ipart szolgálják, az ipart szürkevízzel, tisztított szennyvízzel szeretnék kiszolgálni, s a szürkevíz-technológia tervezési folyamata elindult, a kormány a remények szerint hamarosan meghozza a szükséges döntéseket a forrás biztosításáról. Mint mondta, a Civaqua-program ökológiai projekt, de szolgálja a város vízháztartásának javítását is, s szeretnék a lakossági vízhálózatot is fejleszteni. A polgármester szerint Debrecenben és Hajdú-Biharban nagyobb a munkanélküliség, mint Budapesten, s azon mégsem siránkozik senki, ha a fővárosban új fejlesztések indulnak, új irodaházak, üzemek épülnek.
Vége van annak az időszaknak, amikor a szakképzett fiatalok elvándoroltak Debrecenből, s más városok fejlődését szolgálták, én ennek üzentem hadat. Megfordul ez a folyamat, így nem lesz munkaerő-problémánk sem
– jelentette ki.
Hozzátette, a gazdaságfejlesztés mellett folytatódik a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, emellett a környezetvédelmi, fenntarthatósági beruházásokat, akciókat is folytatják, a költségvetés negyedik pillére pedig a Gondoskodó Debrecen programban megvalósuló egészségvédelem, emellett a kulturális területen is jelentős előrelépést hoz, hogy befejezik a Csokonai Színház felújítását.
Papp Viktor, a Fidesz-KDNP városi frakcióvezetője érdekes anomáliának nevezte, hogy Vaszkó Imre, a pénzügyi bizottság DK-s elnöke kivonult az ülésről a város egyik legfontosabb döntése előtt. A frakció álláspontja az, hogy az ilyen nehéz helyzetben értékelődik fel igazán annak a gazdaságfejlesztési folyamatnak az eredménye, amit évek óta folytat a városvezetés. Szerintük a költségvetés a város hosszútávú fejlődése mellett azon problémák megoldására is törekszik, melyek a lakók mindennapjaiban jelentkeznek, emellett a büdzsé Debrecen minden területének fejlesztését tűzi ki célul. Papp Viktor kiemelte, a Kertségi Fejlesztési Programra 2023-ban ötmilliárd forintot fordítanak, s a hangsúly idén is az utak korszerűsítésén, építésén lesz.
Papp Csaba, a Fidesz önkormányzati képviselője arról beszélt, hogy
a tavaly elindult Mozdulj, Debrecen! program igazi mozgalommá alakult, s idén a Szent Anna utcán egy központot alakítanak ki, ahol egészségügyi szűréseket is végeznek majd.
Az MSZP-s Madarasi István lecsonkosítottnak nevezte a költségvetést, mondván, a jelentős mértékű infláció ellenére a tavalyihoz hasonló a költségvetési főösszeg. Mint mondta, nem látja a költségvetésben, hogy az elmúlt évek gazdaságfejlesztési eredményeit visszafordítanák a lakosság életminőségének a javítására (példaként az utak rossz állapotát említette). Kiemelte, a város idén 6 és fél milliárd forintot fizet a magyar államnak szolidaritási hozzájárulás címén, s igaz, hogy ennél az összegnél 25,4 milliárd forinttal több érkezik az államtól, de az mind dedikált forrás. A szabadon felhasználható forrást veszi el az állam, ezzel az önkormányzat mozgásterét korlátozza.
Papp László válaszában azt mondta,
„a debreceniek mindent megérdemelnek, azért dolgozunk, hogy tudjuk biztosítani a mindent is.”
Majd felsorolt számos közlekedésfejlesztési beruházást az elmúlt évekből, reményt kifejezve, hogy minél több forrásuk lesz a hasonló fejlesztésekre.
A fideszes Komolay Szabolcs arra hívta fel a figyelmet, hogy a város kiemelt figyelmet fordít a kulturális és közművelődési intézményrendszerre, ahol a 15 százalékos béremelést is meg tudják valósítani.
Barcsa Lajos alpolgármester a gazdaságfejlesztés kapcsán azt mondta, anélkül óriási bajban lenne a város a háború és a szankciók miatt. Mint elmondta, 2014-ben a város iparűzési adóból származó bevétele 10,7 milliárd forint volt, idénre 24 milliárd forinttal számolnak, az összes adónemet számolva pedig 2 és fél szeres a növekedés. Hozzátette, több nagy üzem ezután fog beindulni, s a város növekvő bevétele az iparűzési adóból növelni fogja a város mozgásterét. A kerékpárutak példáján pedig azt mutatta be, hogy a fejlesztések a lakosságot is szolgálják, mint mondta, 2014-ben 80 kilométer hosszú volt összességében a városi bicikliúthálózat hossza, idén ez már 108 kilométer lesz.
Széles Diána alpolgármester úgy fogalmazott, „ez a költségvetés a debreceniekről szól, akiknek halljuk a hangját, s reagálunk a felvetéseikre”. Kiemelte, a Gondoskodó város programmal mindenki mögött ott állnak, ha bajba kerül. A Mozdulj, Debrecen! kapcsán kiemelte, a UNICEF felismerte a program fontosságát, s azt 800 millió forinttal támogatja.
Balázs Ákos alpolgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy a város költségvetésének minden elemében megjelenik a zöld gondolat. A közlekedésfejlesztés kapcsán kiemelte például az elektromos buszok érkezését, a buszflotta folyamatos cseréjét, a kerékpárutak építését, valamint a teljesen elektromos autókkal továbbra ingyenesen parkolhatnak a debreceniek (mint mondta, 400 járművet regisztráltak). Kiemelte a panelprogram fontosságát környezetvédelmi szempontból is, egy nagyobb társasház energetikai felújításával 90 tonna széndioxid-kibocsátás előzhető meg. Folytatódik a véderdősítés is, a déli és az északnyugati gazdasági övezetnél is ültetnek majd fákat, emellett készül egy tanulmány, ami azt vizsgálja majd, hogyan lehet a város ipari parkjait hosszú távon karbonsemlegessé tenni.
A költségvetési előterjesztéshez nem szóltak hozzá a Momentum képviselői és a független Kőszeghy Ábel sem, így gyakorlatilag vita nélkül fogadták el 24 igen, 5 nem szavazat és egy tartózkodás mellett a város 2023-as költségvetését.
2024.09.20.
