Belépés
Regisztráció
Debreceni példával is cáfolja a Sargentini-jelentésben megfogalmazott vádakat a kormány
Szerző: Rituper Tamás | rituper.tamas@dehir.hu Közzétéve: 2018.11.13. 12:40 | Frissítve: 2018.11.13. 12:49
Debrecen - Az Európai Unió összes tagállamának eljuttatják a kormány érveit tartalmazó dokumentumot, melyben egy debreceni esetet is felidéznek.
A magyar kormány továbbra is érvénytelennek tartja a Sargentini-jelentésről szóló európai parlamenti döntést, de ettől függetlenül részt vesz az Általános Ügyek Tanácsában a hetedik cikkely szerint indult eljárás megvitatásában, és teljes körű tájékoztatást igyekszik adni minden tagállam számára – ezt Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte pénteken.
Ágoston Tibor szavai nem maradtak következmények nélkül
Gulyás Gergely emlékeztetett: a kormány az Európai Unió Bíróságán támadta meg az Európai Parlament Sargentini-jelentésről szóló szavazását, mivel azon a Lisszaboni Szerződéssel ellentétes módon a tartózkodó szavazatok figyelmen kívül hagyásával született kétharmados többség. Jelezte: bár a magyar kormánynak az a véleménye, hogy eljárásjogilag érvénytelen a döntés, ettől függetlenül részt vesz az Általános Ügyek Tanácsában a hetedik cikkely szerint indult eljárás megvitatásában, és teljes körű tájékoztatást igyekszik adni minden tagállam számára.
A kormány a magyar álláspontról egy 131 oldalas dokumentumot készített, amit az összes tagország képviselői megkapnak. A Sargentini-jelentésben megfogalmazott vádak hivatalos magyar kormányzati cáfolata a Tanács előtti 7. cikk szerinti eljárásban című angol nyelvű dokumentum tegnap került fel a kormány honlapjára.
Ebben egy debreceni példával is élnek.
A Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő által összeállított jelentés kritikát fogalmazott meg a jogállamiság magyarországi helyzetével, így többek között az alkotmányos és választási rendszer működésével, az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásával, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval, a véleménynyilvánítás és a tudományos élet szabadságával kapcsolatban. A jelentést szeptemberben fogadta el az Európai Parlament.
A kormány a debreceni példával azt igyekszik cáfolni, hogy Magyarországon nem tartják tiszteletben a kisebbségekhez tartozó személyek jogait, nem lépnek fel a rasszista megnyilvánulásokkal szemben.
A hivatkozott példa szerint 2015 márciusában 3000 dollár büntetés megfizetésére vagy 300 nap elzárásra büntették a Jobbik egyik politikusát, mert az Debrecenben, egy második világháborús megemlékezésen a holokauszt jelentőségét kicsinyítő kifejezést használt nyilvános beszédében. A politikus később bocsánatot kért a helyi zsidó közösségtől.
Mint ismert, Ágoston Tibor, a Jobbik akkori debreceni önkormányzati frakcióvezetője
2014 januárjában egy nyilvános ünnepségen a holokausztról mint „holokamuról” és „holokasztról” beszélt.
Az esettel kapcsolatban a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke is feljelentést tett a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészségre, de néhány nappal korábban a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása bűntettének gyanúja miatt már elindította a nyomozást.
Nem sokkal később Ágoston Tibor távollétében a közgyűlés egyhangúlag elfogadott egy javaslatot, melyben elítélték a jobbikos képviselő megnyilvánulását.
A Debreceni Törvényszék 2015 márciusában úgy határozott, hogy az önkormányzati képviselőnek 15 havi részletben, 50 ezer forintjával kell megfizetnie a 750 ezer forintos büntetést. Az ítélet szerint ha egy hónapot is elmulaszt, akkor a pénzbüntetést 300 nap letöltendő fogházbüntetésre kell átváltani. Ágoston Tibor végül kifizette a 750 ezer forintot, s közleményben kért bocsánatot a debreceni zsidó közösségtől.
Ágoston Tibor ma már nem a Jobbik tagja. 2017 decemberében egy tehetséggondozó programba jelentkező roma diákról azt mondta a közgyűlés ülésén, hogy a fiatalnak inkább a „Rostás Winnetou” tehetséggondozóba kellene jelentkeznie. A Jobbik vizsgálatot indított, Ágoston Tibor azonban ezt nem várta meg, kilépett a pártból.
Az önkormányzati képviselő azóta a Toroczkai László-féle Mi Hazánk Mozgalomban politizál.
2023.03.20.
HOZZÁSZÓLÁSOK (2)
subtotal
A címet olvasva azt gondoltam, hogy a dehir választási kampányban gyakorolt hírszerkesztési és kommentet cenzúrázó gyakorlatával kívánta a kormány azt megcáfolni, hogy a véleménynyilvánítás itt nem szabad.
Debreceni Polgár
"...A kormány a debreceni példával azt igyekszik cáfolni, hogy Magyarországon nem tartják tiszteletben a kisebbségekhez tartozó személyek jogait, nem lépnek fel a rasszista megnyilvánulásokkal szemben."... Cáfolni lehet sok mindent, főleg ha egy ellenzéki pártot is lehet vele ekézni. Ágoston megnyilvánulása valóban nem volt sem helyénvaló, sem szerencsés. De ha kicsit leszűkítem a mondatot és azt mondom: "...Magyarországon nem tartják tiszteletben a kisebbségekhez tartozó személyek jogait...", akkor legyenek már szívesek megcáfolni ezt azzal, hogy letagadják a Farkas Flórika által lenyúlt pénzeket, melyek valóban a kisebbség felzárkóztatását segítette volna, továbbá szíveskedjenek már letagadni azt is, hogy mennyire embertelen, megalázó és az emberi méltóságot sértő módon bánnak a hajléktalanokkal. Sajnos egy-egy ilyen szégyentelen cáfolat mögött több olyan tény is lapul, mely nem a kormánynak, hanem a Sargentini jelentésnek ad igazat. Lehet tagadni és cáfolgatni, húzogatni a kötelet jobbra, meg balra, de ettől még ugyanúgy oda sz@rnak, ahonnan esznek.