Debreceni orvosi jövőkutató lesz az ország egyik leggazdagabb embere?
Szerző: Rituper Tamás | rituper.tamas@dehir.hu Közzétéve: 2013.11.12. 08:08 | Frissítve: 2013.11.13. 14:46
Debrecen – Nem akárki mondja ezt dr. Meskó Bertalanról, aki orvosi jövőkutatóként dolgozik, és Kínától az USA-ig ismerik a nevét. Interjú.
A napokban jelent meg a Népszabadság Top 150 csúcsvagyon című kiadványa, mely alapján a Dehir.hu is összegyűjtötte a legvagyonosabb debrecenieket. A kiadványt lapozva még egy érdekességre lettünk figyelmesek. A szerkesztők megkérdezték Magyarország milliárdosait, szerintük ki az a 35 évnél fiatalabb szakember, aki néhány év vagy évtized múlva a legsikeresebb és leggazdagabb magyarok közé kerülhet.
A válaszadók között volt a 10 milliárd forintos vagyon felett rendelkező Kútvölgyi Pál is, aki Kósa Erikával és Kostevc Péterrel megalapította Magyarország piacvezető pénzügyi közvetítő vállalatcsoportját, a Brokernetet, ami 2013 nyarától Quantis néven működik (a három alapító együttes vagyona 64 milliárd forint). Nos, Kútvölgyi Pál válaszában dr. Meskó Bertalant nevezte meg, aki ezer szállal kötődik Debrecenhez.
Meskó Bertalan városunkban született, a Debreceni Egyetemen diplomázott, és az orvoscentrumban végezte Phd tanulmányait is. Nemrégiben, amikor elnyerte a Magyarországi Svéd Kereskedelmi Testület Gran Prize díját, akkor az ehhez kapott svéd selyemfenyőt is a debreceni Kenézy Villa parkjában ültette el a centrum vezetésével. Meskó Bertalan már egyetemi tanulmányai alatt több nyelven írt orvosi témájú blogot. A Phd-t a személyre szabott genomika területén szerezte, orvosi jövőkutatóként azon dolgozik, hogy csökkentse az egészségügy és a digitális technológiák közötti űrt.
A Dehir.hu elérte a jelenleg Budapesten élő - ahogy sokan nevezik - dr. Twittert, aki rengeteg elfoglaltsága ellenére szakított ránk időt, és szívesen válaszolt a kérdéseinkre.
Dehir.hu: Hogyan lesz egy orvosból orvosi jövőkutató?
Dr. Meskó Bertalan: Ez egy elég speciális karrierváltás a részemről, ugyanis hatéves koromtól azt terveztem, hogy orvos leszek és genetikus. Amikor viszont ezt elértem, befejeztem a Phd-t személyre szabott klinikai genomika témában, úgy éreztem, ennél sokkal jobban is tudnám a társadalmat szolgálni. Mégpedig úgy, ha az én két énemet gyúrnám egybe. Az egyik, aki mindig kutatóorvos akart lenni, a másik pedig a technológia szerelmese, egy geek. Mivel ilyen szakma nincsen, csináltam egyet. Ezért persze még magam is csak fedezem fel a lépéseket, ezeket pedig dokumentálom, publikálom az angol nyelvű blogomon. Kommunikáltam a világ legjobb jövőkutatóival, akik tanácsokat adtak. Lépésről lépésre haladok afelé, hogy minél jobban beteljesítsem azt a vágyamat, azt a küldetést, hogy csökkentsem az űrt a mindenfajta változást hozó technológiák és a mindennapi, kézzel fogható orvoslás között.
Dehir.hu: Egy kicsit konkrétabban is el tudná mondani, hogy mit csinál egy orvosi jövőkutató?
Dr. Meskó Bertalan: Ahelyett, hogy csupán trendeket és koncepciókat követnék, feladatomnak érzem, hogy alkossak olyan megoldásokat, szolgáltatásokat, könyveket és leírásokat, amikkel segítem felkészíteni az egészségügy minden szereplőjét a jövő orvoslására. Kezdve a pácienssel, az ápolón keresztül a medikusig, mert meggyőződésem az, hogy a technológiákat egyre jobban kell használnunk a megfelelő ellátás érdekében. Már most el kell kezdenünk felkészíteni minden szereplőt ahhoz, hogy ezeket a technológiákat – a mesterséges intelligenciától kezdve a robotikáig – be lehessen úgy venni a mindennapi orvoslásba és egészségmenedzsmentbe, hogy azok ne helyettesítsenek semmit, hanem a beteg-orvos humán kapcsolat megmaradásán túl kiegészítsék, gyorsítsák és hatékonyabbá tegyék az orvoslás folyamatát.
Dehir.hu: Ezek szerint a jövőben is el kell majd mennünk az orvoshoz.
Dr. Meskó Bertalan: Én azt vallom, hogy a beteg-orvos viszonyt, azt az igazi emberi viszonyt soha semmi nem tudja majd helyettesíteni. Ugyanakkor ha már egy ilyen kapcsolat egy valós találkozás után kialakult a beteg és orvos között, a technológiák használata elképesztő mértékben hatékonyabbá, interaktívabbá és gyorsabbá tudja tenni a gyógyítási, gyógyulási folyamatot.
Dehir.hu: Mondana erre egy példát?
Dr. Meskó Bertalan: Amikor én végzős medikus voltam, minden reggel az volt a feladatom, hogy EKG-ket húzzak le a betegekről. Ezt a vizsgálatot egy zsúrkocsi méretű, több millió forint értékű készülékkel tettem, és óránként hat-hét beteggel tudtam végezni. Most viszont van egy olyan iPhone-tokom, okostelefon alkalmazásom, amivel klinikailag bevizsgált EKG-vizsgálatokat lehet végezni. Mindössze 30 másodperc alatt, aminek adatait biztonságosan, digitálisan tárolja az okostelefon. Ez tizen-párezer forintba kerül. Ez is bizonyítja, hogy a digitális technológia nem drága, épp ellenkezőleg, sokkal-sokkal olcsóbb és hatékonyabb, mint az eddig használt eszközök és módszerek.
Dehir.hu: Előadott többek között a Yale-en, a Harvardon, a NASA központban és Párizsban is. A Semmelweis és a Corvinus mellett az amerikai Stanford Egyetem is oktatóként foglalkoztatja. Elképesztő karrier ez. Úgy tűnik, nagyon sokan kíváncsiak a témára és az ön ismereteire. Minek köszönhető ez a felfokozott érdeklődés?
Dr. Meskó Bertalan: Ennek egyik oka az lehet, hogy még egy, ennyire fókuszáltan a jövő orvoslásával foglalkozó szakembert nem ismerek. Emellett nagy előnyöm volt mindig, hogy legalább tíz éve elég masszív online megjelenésem van magyar és angol nyelven is. A Twitter-oldalamat jelenleg 35 ezren követik. Az orvos Twitterezők között globálisan évek óta a legnépszerűbb ötben vagyok benne. Az első húszban csak én vagyok, aki 50 év alatti és nem amerikai. A blogjaimon ötmillió olvasóm volt, ez pedig segíti ezt a folyamatot. Ugyanakkor a téma iránt is régóta megvan az érdeklődés, hiszen mindenki látja, hogy nagyon gyorsan változnak a technológiák, s ezek a technológiai újdonságok meg fognak jelenni a mindennapi orvoslásban. Csakhogy azt is látja mindenki, hogy az orvoslásban változást hozni brutálisan nehéz, hiszen itt egy hiba emberéletekbe kerülhet. Óvatosnak kell tehát lenni, több lépést kell tenni a folyamatba. Épp ezért gondolom szenvedélyesen, hogy mindenkit fel kell készíteni a változásokra, és ezért tartok kurzusokat medikusoknak, ezért írtam meg angol nyelven az első kézikönyvet orvosoknak. És persze ezért próbálok segíteni a pácienseknek is, hiszen az e-paciens mozgalom megszállottja vagyok. Múlt kedden a Semmelweis Egyetemen a kurzusomra a világ egyes számú e-paciensét, e-Patient Dave-et hívtam meg Amerikából. Ő az e-paciens mozgalom rocksztárjaként számolt be arról a medikusoknak, hogy mire kell felkészülniük az orvosoknak már most.
Dehir.hu: Mitől lesz valaki e-paciens?
Dr. Meskó Bertalan: Biztosan mindenki ismer olyan embert, aki amikor megbetegedett, az interneten keresett rá a problémájára, ott kérdezősködött. Én azt gondolom, attól lesz valaki e-paciens, hogy amit online talál, amit digitálisan használ, azt stratégiával teszi az egészségmenedzsmentjében. Tehát nem frusztrált amiatt, mert az internet egészével kell szembenéznie, hanem tudja, hogyan kell azt használni. Messze nem minden beteg ilyen, ezért kell az embereket is oktatni az internet használatáról. Felmérések bizonyítják, hogy ha az embereknek egészségi gondjuk támad, a nagy többségük már nem az orvosokhoz fordul először, hanem az internethez. Nem azért, mert az jobb, hanem mert gyorsabban és egyszerűbben elérhető információforrás. Ez elkerülhetetlen. Az orvostársadalom lehet defenzív, szenvedhet ezen, de ez akkor is megtörténik, így túl kell ezen lépni. Inkább orvosként útmutatójává kell válni a betegnek, hogy az internettel kapcsolatban is partnerként tudja segíteni. Nem úgy, hogy majd én megmondom, mi legyen, hanem a beteg saját magáról való tudásával közösen hozzanak meg döntéseket.
Dehir.hu: Valóban úgy tűnik, mintha az orvosok – főleg az idősebbek – nem örülnének annak, ha a beteg már úgy megy a vizsgálatra, hogy ő már megnézte a tüneteit a neten, és van ötlete. A medikusok és a fiatal orvosok nyilván nyitottabbak az internet és a digitális technológiák felé, de vajon az idősebbek is azok lesznek?
Dr. Meskó Bertalan: Ez fontos kérdés. Több ezer medikust és több száz orvost tanítottam már, és abszolút meggyőződésem, hogy ennek semmi köze nincs a korhoz. Mindig azt láttam, hogy csak az az elhatározás számít, hogy valaki szeretne a munkájában gyorsabb, hatékonyabb és interaktívabb lenni. Lehet valaki 25 éves vagy 75, ha ez az elhatározás megvan benne, akkor ez működni fog. Sokszor azt tapasztalom ugyanakkor, hogy az idősebb kollégák már nagyon szeretnék ezeket az eszközöket használni, mert érzik, hogy így lehetnek gyorsak és naprakészek, de a technológia használatban vannak hátrányaik, míg a fiatalabb medikusok már mindent használnak, de személyes célokra. A fiatalok gondolkodását megváltoztatni és az időseket a technológia használatára megtanítani ugyanakkora kihívás, de csakis a hozzáállás számít. Ugyanakkor mindenki kénytelen lesz ezeket a folyamatokat elfogadni, hiszen felesküdtünk arra, hogy egész életen át képezzük magunkat, s mivel a digitális kommunikáció ma az orvosi kommunikáció integrált része, nem vagyunk döntési helyzetben. Nem kell, hogy valaki orvosi blogger legyen vagy a Twittert használja klinikai kérdésekben, de ha a betegnek ilyen jellegű kérdése van, kutya kötelessége megfelelően válaszolni.
Dehir.hu: Nemrégiben a Svéd Kereskedelmi Testület a webicina.com-ért tüntette ki. Mik ennek a portálnak a legfőbb jellemzői és erényei?
Dr. Meskó Bertalan: Az alapötlet abból indult ki, hogy egy-egy betegségről az interneten ezer meg ezer oldalon lehet információt találni. Egy krónikus beteg azonban ötven éven keresztül lesz beteg, egy orvos ötven évig fog praktizálni, ez idő alatt pedig új és új információk jelennek meg egy-egy betegségről, amit csak a közösségi médiában találnak meg. Ugyanakkor a közösségi médiában minőségi orvosi forrást találni abszolút művészet. Arra gondoltam, kellene egy olyan szolgáltatás, ami ingyenesen, nem robotokkal vagy algoritmussal, hanem szakemberekkel és szakértő páciensekkel, nemzetközi csoporttal válogatja a világ legjobb orvosi, dinamikusan változó forrásait. Legyen az egy blog, egy híroldal, egy Facebook-csoport, egy videócsatorna vagy egy mobil alkalmazás. Ezt sikerült megvalósítani, húsz nyelven vagyunk ingyenesen elérhetőek.
Dehir.hu: Kik szerkesztik a portált?
Dr. Meskó Bertalan: Az én magyar csapatom, öten vagyunk benne. Mi vagyunk a palack nyaka, mi engedjük át az információkat, de legalább félmillió ember, orvosok és betegek dolgoznak a webicina.com-nak. Ők válogatják a forrásokat, amiket többen is átnéznek, mielőtt bekerülhetnek az oldalra.
Dehir.hu: Ha már elhangzott az ingyenes szó, tőlünk tudta meg, hogy Kútvölgyi Pál szerint a jövőben ön lehet hazánk egyik leggazdagabb embere. Mi erről a véleménye, ön szerint mikor lehet majd sok-sok pénzre váltani a szaktudását?
Dr. Meskó Bertalan: Nagyon örültem, hogy Kútvölgyi Pál megemlített, bár nem az a végcélom, hogy például a webicina.com sok pénzt hozzon, hanem önmagát és jó néhány munkatársat eltartson, és alapvetően értékes dolgot műveljen. Azt gondolom, hogy mindenkinek joga van hozzáférni a saját betegségében vagy szakterületében a legjobb a legfrissebb orvosi forrásokhoz, a saját nyelvén, és teljesen ingyenesen; ez a webicina.com célja. Alapelvem az, hogy az ingyenesség nélkül nincs értelme ezt csinálni. Ezt úgy oldottuk meg, hogy a célközönség ezt ingyen megkapja, de mi közben a háttérben gyógyszercégek, telekom-cégek felé személyre szabott szolgáltatásokat, termékeket alakítunk ki. Azaz a háttérben csinálunk ebből üzletet.
Dehir.hu: Látja-e most azt a fejlesztést vagy trendet, ami a következő tíz évben ön szerint a legnagyobb hatással lesz az egészségügyre?
Dr. Meskó Bertalan: Ez nehéz kérdés, múlt héten gyűjtöttem össze és publikáltam negyven ilyen potenciális trendet. Sejtem, hogy itt most mindenki valami futurisztikus elképzelésről olvasna szívesen, de nekem az a meggyőződésem, hogy az orvoslás történetének legnagyobb fejlődési pontja az lesz, amikor minden beteg és orvos hozzáfér ahhoz az információhoz, amire szüksége van a lehető legjobb ellátás érdekében. Ez a kor véleményem szerint hamarosan eljön. Most még sajnos általában egy fontos tudományos eredmény 2-5 év alatt ér el az orvoshoz. Megbocsáthatatlan, hogy míg más területek sokkal gyorsabban fejlődnek, pont az a terület, ahol egy-egy információ életeket menthet, lassabban reagál a tudományos eredményekre.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)