Debreceni néprajzkutató: a hagyomány szerint nem csak a fiúk locsolkodhatnak – videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2022.04.17. 15:25 | Frissítve: 2022.04.17. 15:51
Debrecen – Kiszőzés, villőzés, tisztálkodás, locsolkodás: a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó szokásokról mesélt Mátrai-Nagy Andrea, aki arra biztatja a hölgyeket, hogy ők is bátran spricceljék majd meg vízzel az urakat.
Festett tojás, sonka, tavasz, nyuszi, csibe, locsolkodás: sokaknak ezek szerves részei a húsvétnak. A keresztény egyház egyik legfontosabb ünnepéről és annak hagyományairól mesélt Mátrai-Nagy Andrea néprajzkutató a Debrecen Televízió Debrecen Színképek című műsorában.
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
A szakember felfedte, hogy a húsvét ünneplésének hagyománya nagyon régre nyúlik vissza. A niceai zsinat, az első zsinat 325-ben a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltét követő első vasárnapra határozta meg a húsvét ünnepét.
– A tavaszi napéjegyenlőség március 21-én van, tehát március 22-től április 25-ig tartó időszak valamelyik vasárnapjára tűzhetik ki az ünnepet – magyarázta Mátrai-Nagy Andrea.
Ezért is nevezik mozgóünnepnek, a hold és nap állásától függ, hogy mikor lesz az aktuális évben a húsvét. Az elnevezés a böjti időszak végére utal, de ez egyben egy tavaszváró ünnep, valamint a kereszténység legnagyobb eseménye is, hiszen ekkor Jézus Krisztus szenvedésére emlékeznek, illetve a feltámadását ünneplik.
– Az ide kapcsoló hagyományok és a népszokások közül kezdjük a virágvasárnappal, ekkor nagyon kedvelt játék volt lányoknak a kiszézés és a villőzés. A kiszézés részeként egy szalmabábut készítettek, végigvitték a falun és elégették vagy vízbe dobták, ezzel a szokással már a farsangfarki időszakban is találkozhattunk. A villőzés zöldágjárást is jelent: házról házra járnak a fiatal lányok és ritmusokat, köszöntőverseket mondanak, és adományokat kapnak cserébe – mutatott rá a néprajzkutató.
Hozzátette, a következő nagy esemény a nagyhéten a nagypéntek, amikor a keresztények a gyászolják Krisztus kínhalálát. Ezt követi
a nagyszombat, ami hagyományosan a féregűzés, a tisztítás, tisztálkodás napja. Majd húsvét vasárnapon sokan ünneplik a feltámadás napját, s ez a nagyböjt végét is jelenti. A húsvét hétfő a locsolkodás és a felhőtlen öröm, a tavasz eljövetelének a napja.
– A húsvét mai napig nagyon fontos ünnep az emberek, különösen a fiatalok számára, hogy ezeket a hagyományokat megéljék, lássák, tapasztalják. Sok olyan apró eleme van a húsvétnak, például a tojásfestés, barkaszentelés, amelyek élményt jelentenek a számunkra – fogalmazott.
Mátrai-Nagy Andrea beszélt a locsolkodás eredetéről is. A legenda szerint katonák locsolták le hideg vízzel a Jézus feltámadásának hírét vivő asszonyokat.
– A néphagyományban a víz a tisztító szerepe miatt fontos, tehát a lányokat a termékenységvarázsló és tisztító szerepe miatt öntötték le vízzel. A kölnivel való locsolkodás már egy új keletű dolog, hiszen a hideg vízzel való lelocsolás nem volt mindig kellemes.
Sajnos már ritkán látható az a szokás, amely szerint a lányoknak kedden kell locsolkodniuk, de bátorítanám arra a lányokat, hölgyeket, hogy nyugodtan spricceljék majd meg vízzel az urakat
– hívta fel a figyelmet a szakember.
A néprajzkutató kiemelte, közismert, hogy a tojás is egy nagyon fontos szimbóluma a húsvétnak. Ez ugyanis a 12. század óta szent termény, az újjászületést, a piros szín pedig Jézus vérét jelképezi.
– A hagyományos tojásfestés tekintetében a piros a leggyakoribb szín, azok a lányok, akiknek a locsolás idején volt udvarlójuk, piros tojást adtak nekik ajándékba.
Kifejtette,
ezeket a tojásokat különféle mintákkal dekorálhatták, ezeknek gazdag szimbólumrendszerük van, a bonyolult geometrikus mintáktól kezdve a szabadon rajzolt hímzésmotívumokig. A hagyományos tojásfestési technikák közül a három leggyakoribb a berzselés, a karcolás és az írókázás.
– Ezek közül a legegyszerűbb talán a karcolt motívum, amikor előre megfestik a tojást, s egy alkalmas eszközzel belekarcolják a mintát.
Mátrai-Nagy Andrea elmondta, hogy a tojásfa állítása is régre vezethető vissza, de alapvetően nem magyar eredetű hagyomány, ahogy a nyúl megjelenése sem a húsvéti szimbólumok között. Ezek német eredetű szokásokból kerültek hazánkba. A húsvéti bárány viszont fontos eleme a magyar szokásoknak is, ez ugyanis Jézus testét jelképezi.
A hagyományos ételekkel kapcsolatban a szakember kiemelte, a böjti időszakban semmilyen tejes vagy tejtermék alapú, valamint állati zsiradékból készített élelmiszert nem lehetett fogyasztani, ezt oldja fel a húsvéti asztalon található sonka, kalács, bárányhús. Ennek a maradékát pedig régen a háziállatoknak adták, amellyel azok egészségét és termékenységét akarták biztosítani.
A teljes beszélgetés megtekinthető itt: