Debrecenben megvitatták, mit tehetünk a zöldebb jövőért – videóval
Szerző: Kababik László | kababik.laszlo@mcdb.hu Közzétéve: 2021.10.21. 11:45 | Frissítve: 2021.10.21. 11:49
Debrecen - A város vezetése a Debrecen 2030 fejlesztési program részeként új környezetpolitikát hirdetett, melynek fontos része a fenntarthatóság megőrzése érdekében a párbeszéd megteremtése. Arról, hogy mit tehetünk helyben és a világban egy zöldebb jövőért, kerekasztal-beszélgetést szervezett a Mathias Corvinus Collegium Debreceni Képzési Központja. A rendezvényen Balázs Ákos alpolgármester a szemléletformálás jelentőségét hangsúlyozta.
Tavasszal létrejött a Future of Debrecen mozgalom, amivel a városvezetés szeretne minél több embert megszólítani és számos olyan megoldást alkalmazni, ami hosszú távon is fenntarthatóvá teszi a város működését.

A Debrecen 2030 városfejlesztési program részeként pedig elindulhat a régóta várt Civaqua-program, ami elvezeti a Tisza vizét Debrecenbe. Ehhez kapcsolódóan egy ötletpályázatot is kiírtak. Balázs Ákos a kerekasztal-beszélgetésen azt mondta,
erre is nagyon sok fiatal jelentkezett, ami mutatja, hogy kialakult egyfajta párbeszéd arról, hogyan lehet a Debrecen jövőjét befolyásoló fejlesztéseket végrehajtani.
- Ezen túl nagyon sok olyan program lesz még, amivel szintén szeretnénk majd párbeszédet folytatni. Ez a forma, ami az ötletpályázat volt, bevált, nagyon jó volt, hiszen szakmai diskurzus is folyt, voltak közös beszélgetések, közös programok, közösséget is tudtunk így építeni, ami nagyon fontos, hiszen a szemléletformálás talán az egyik legfontosabb a környezetvédelem szempontjából – hangsúlyozta az alpolgármester.
A környezetvédelem összetett és bonyolult, hiszen az energetikától a vegyészeten át a vízgazdálkodásig számos spektrumot fed le. Ezért fontos az oktatás és az is, hogy minél több információhoz jussanak a fiatalok – erről már a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézetének stratégiai és kommunikációs vezetője beszélt. Kitta Gergely szerint így érhető el, hogy a klímaváltozás elleni harchoz megfelelő tudással rendelkezzenek a szakterületek képviselői.
- A kulcs az, hogy a fiatalokhoz forduljunk és olyan helyeken keresztül, mint a Mathias Corvinus Collegium, tehetséggondozáson, szemléletformáláson, különböző edukációs programokon keresztül eloszlassuk a környezetvédelemmel kapcsolatos mítoszokat, felhívjuk a legfontosabb trendekre a figyelmet
– mondta Kitta Gergely.
A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott az is, hogy Debrecen reális klímapolitikával rendelkezik, mert ismerik a helyi sajátosságokat. Az országban pedig minél több település tesz hasonló lépéseket, annál eredményesebb lehet környezetünk védelme.