Debrecenben is arra kérték a székelyeket, vallják magyarnak magukat
Szerző: Szilágyi Szilvia | szilagyi.szilvia@dehir.hu Közzétéve: 2022.04.09. 16:50 | Frissítve: 2022.04.09. 16:50
Debrecen - A romániai népszavazásnak húsbavágó tétje van sok Debrecenben és környékén élő romániai állampolgár számára is.
A romániai népszámlálásról tartott tájékoztatót a debreceni Partium Házban Barna Gergő szociológus, a Népszámlálás.ro kampány országos koordinátora és Szűcs László, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke a napokban.
Sokan kaphatták fel a fejüket, hogy miért fontos erről éppen Debrecenben beszélni, s egyáltalán hogyan érinti mindez a magyarországiakat.
Nos, erre két válasz van, azokat a román állampolgárokat, akik életvitelszerűen élnek Magyarországon valóban nem, vagy kevéssé érinti, hiszen bár regisztrálhatnak, végül nem számolják be őket Románia lakosságába.
Azoktól viszont, akik ideiglenesen, tanulás, munka vagy egyéb célból külföldön tartózkodnak, azt kérik, akár online, akár személyesen iratkozzanak fel, hiszen sok múlhat ezen.
- A magyar kisebbség ugyanis csak húsz százalékos részarány felett élhet nemzetiségi jogaival – hívta fel a figyelmet Barna Gergő.
Az ideiglenes Magyarországon tartózkodó román állampolgárok száma márpedig elég magas, különösen a határmenti régiókban.
- A Debrecen Egyetem és a város gazdasági övezete sokakat bevonz, van olyan, aki már a középiskolai tanulmányait is Magyarországon, Debrecenben kezdi el. Az Érmellékről, a Bánságról és Szatmár vidékéről is ingáznak. Biharkeresztesen például nagyon sok váradi dolgozik – mesélte Szűcs László.
Románia 2007-es uniós csatlakozása óta különösen mobilis lett a lakosság. Körülbelül 4 millió román állampolgár hagyta el az országot.
A szociológus szerint ennek ellenére nem az a probléma, hogy nem él Romániában a mostani célszám, egymillió magyar (hiszen a számukat magasan fölé becsülik), hanem az, hogy közülük majd mennyit tudnak megszámolni. Ha ugyanis a romániai magyarok sem interneten, sem személyesen nem vesznek részt az összeírásban, a harmadik, imputálás nevű kipótlásos módszerrel kerülnek be az adatbázisba, abban viszont nem rögzítik az etnikumukat, ami rontani fogja a magyarság összlakossághoz viszonyított arányát – ezt pedig el kell kerülni.
Már így is vannak „furcsaságok”, a kérdőívbe ugyanis a magyar nemzetiség alkategóriájaként bekerült a székely identitás is, amivel nem is lenne alapvetően gond, csakhogy az, aki székelynek vallja magát, nem biztos, hogy egyúttal magyarként is szerepel majd.
- A mi javaslatunk az volt, hogy jelezzék a székely identitást, és zárójelben, hogy magyar, ezt azonban ebben a formában nem fogadták el.
Így az általános álláspontunk az, hogy a székelyek vallják egyszerűen magyarnak magukat, ezzel elkerülve a félreértés kockázatát
– hívta fel a figyelmet a szociológus.
Vannak azonban pozitív fejlemények is a népszámlálás kapcsán. Harminc év után ugyanis sikerült elérni, hogy legyen magyar nyelvű kérdőív, sőt az összeíró pontokon is lehet magyarul válaszolni, amennyiben van erre lehetőség...
Nagyváradon 14 összeíró pont van, de Barna Gergő és Szűcs László rögtön hozzá is tette: egyetlenegy magyar számlálóbiztos sincs közöttük, amit nyilván nem indokol a város etnikai aránya, a törvény szerint ugyanis ott, ahol húsz százalék feletti a kisebbség aránya, a polgármesteri hivatalnak kötelessége az adott kisebbség nyelvén tájékoztatni az embereket. Ilyen helyeken ezért fokozottan oda kell figyelnie a magyaroknak, hogy a megfelelő adataik kerüljenek be.
Stanik István, a Partium Ház vezetője hat éve él Hajdú-Bihar megyében, így tulajdonképpen hiába regisztrál, nem mozdítja előre a kisebbség ügyét, ahogy összegzi – és e sorok szerzőjeként én is pontosan ugyanebben a cipőben járok.
Ha megenged az olvasó némi személyes hangot, el kell árulnom, hogy huszonkét évig éltem Romániában, de magyar buborékban, Székelyhídon, egy szinte teljesen magyar határmenti kisvárosban nőttem fel. Otthon soha nem beszéltünk románul, a helyi iskolában az anyanyelvemen tanulhattam, a román órákon kívül egyedül akkor találkoztam az állam nyelvével, ha híradót néztem a tévében, így a román nyelv elsajátításával akadtak gondjaim.
Kérdezhetik sokan: hogy fordulhat elő, hogy a romániai magyarok több évnyi nyelvtanulás után sem beszélnek jól románul? Erre az a válaszom, hogy az oktatási rendszer egyszerűen nem alkalmas erre. Hogy egy példával érzékeltessem a helyzetet:
mindent értettem és remekül tudtam Stănescu-verseket elemezni, de ha hivatali ügyem akadt, orvoshoz mentem, vagy akár egy hétköznapi beszélgetésbe csöppentem, szorongtam és imádkoztam, nehogy „kilógjon a lóláb”, különben jön a megaláztatás. És akármennyire teátrálisan is hangzik, többnyire jött.
Mindez akkor erősödött fel igazán, amikor Nagyváradra költöztem, ahol szintén egy magyar buborék fogadott, a Partiumi Keresztény Egyetem védőszárnya, magyar csoporttársak és tanárok, magyar kollégium, egy szinte teljesen magyar utcával és szórakozóhelyekkel, mégis...
Azt tapasztaltam, hogy a román lakosság egy része sértve érzi magát, vagy egyenesen provokációnak tekinti, hogy a magyarok nem, vagy nem tökéletesen beszélik a nyelvüket, s ezt hajlamosak a kisebbségi jogokat is megsértve az ember tudomására hozni.
Nyilvánvalóan az egyén felelősség sem hanyagolható el ebben a kérdésben, nincs is olyan romániai magyar, aki nem gondolná úgy, hogy meg kell tudnia értetnie magát az állam nyelvén, már csak a saját boldogulása miatt is,
a romániai magyarság olyan igényeit, mint a magyar nyelvhasználathoz, magyar nyelvű ügyintézéshez, oktatáshoz, kulturális élethez való jogát viszont az államnak biztosítania kell, s ez nem vitakérdés.
Ebben is játszik lényeges szerepet az idei népszámlálás.
Fontos tudni, hogy az online kérdőíveket május 15-ig tölthetik ki a Népszámlálás.ro oldalán. Akiknek nincs lehetősége interneten elvégezni ezt, azoknak sincs okuk az aggodalomra, hiszen egyrészt bemehetnek a saját településeiken létrehozott összeíró pontokra, másrészt pedig május 16-tól kezdődik a hagyományos összeírás módszere. Ez azt jelenti, hogy a számlálóbiztosok házról házra járnak majd, s felkeresik mindazokat, akik az első szakaszban nem válaszoltak.