Kósa Lajos: Debrecenben építkezés folyik Szent István szellemiségében – fotókkal, videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2021.08.20. 10:30 | Frissítve: 2021.08.20. 15:09
Debrecen – Az országgyűlési képviselő hangsúlyozta: akik Szent István követőinek tartják magukat, azoknak nem lehet más a feladatuk, mint az ország gyarapítása.
Augusztus 20-án reggel a zászlófelvonással és a Szent Korona-hőlégballon felállításával megkezdődtek Debrecenben az augusztus 20-i ünnepi események, melyek a Dósa nádor téren a Szent István-szobornál folytatódtak koszorúzási ünnepséggel és kenyérszenteléssel.
Fotó: Kandert Szabolcs
Az ünnepi beszédet Kósa Lajos, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője mondta. A politikus elöljáróban emlékeztetett arra, hogy utolsó magyar királyunk, IV. Károly példaképének Szent Istvánt tartotta azért, mert úgy vélte: két fajta államférfi létezik: az egyik építi, a másik rontja az országot.
„Akik építették, azok alatt gyarapodott a nemzet, a magyar családok biztonságban tudhatták magukat, az ország tekintélyt vívott ki magának az európai közösségek között. Akik pedig rontották, azok idejében veszélyben voltak a munkahelyek, nem volt biztonság, az ország pedig kiszolgálója lett a különböző birodalmi törekvéseknek”, fogalmazott.
Szent István királyunk vitathatatlanul a legnagyobb országépítő, a világ kiemelkedő államférfija volt. Az ő alkotása, a magyar királyság 1948-ig állt fent.
Magyarország több mint ezer éve jogfolytonos, ez példátlan a világtörténelemben, hiszen kevesebb mint tíz ország, nép tudja ezt elmondani magáról, mutatott rá az országgyűlési képviselő.
„Az a munka, amit Szent István király elvégzett – az állam megszervezése, kereszténység felvétele, a templomépítési program – meghatározza a mai életünket is. Így aztán István királyunk az az államférfi, aki a legnagyobb hatást gyakorolta a magyarokra, az első 500 évben a műve, az általa megteremtett magyar királyság a világ egyik legsikeresebbje volt”, folytatta.
Rámutatott: aztán ez a gyarapodás megszakadt, elveszítettük függetlenségünket, idegen – török, osztrák, orosz – hatalmak, más civilizációk foglalták el Magyarországot. A 18. században csak egymillióval voltunk többen, mint Mátyás király idején. Ma ugyan elérjük a tízmilliós lakosságot, de a népességünk fogy. Ezért azoknak, akik Szent István követőinek tartják magukat, nem lehet más a feladatuk, mint az ország gyarapítása anyagi erőben, társadalomban, közösségekben és lélekszámban.
Aki Szent István örökségének tekinti magát, arra figyel, hogy a magyaroknak legyen biztonsága, megélhetése, az ország legyen szabad, Magyarország erős, független országként vegyen részt a nemzetek együttműködésében.
- Vajon megbecsüljük-e eléggé Szent Istvánt, megfogadjuk-e az intelmeit? Pedig aligha lehet vitatkozni például azzal: minden ember egyformán születik és semmi nem emel fel, csak az alázat, semmi nem taszít le, csak a gőg és a gyűlölködés. Vagy az atyák azért atyák, hogy gyámolítsák a fiakat. A fiak pedig azért fiak, hogy megfogadják szüleik tanácsait.
Szent István egész életművével olyan örökséget hagyott ránk, amit az országépítők továbbvisznek. Ma már minden rajtunk múlik, hiszen mi választjuk vezetőinket, így aztán,
hogy gyarapodás, vagy országrontás következik be, nem a sors hozza ránk, hanem magunk döntünk erről.
- Mi itt, Debrecenben megmutattuk: ma már sem a barátaink, sem az ellenfeleink nem kérdőjelezik meg, hogy a város közössége építkezve olyan csodát vitt véghez, aminek eredményeképpen az ország legjobban fejlődő, számtalan nemzetközi díjjal elismert városa lett. Építés folyik itt összefogással, városépítő vezetőkkel. Hogy ilyen legyen továbbra is az ország vezetése, csak rajtunk múlik – mondta Kósa Lajos.