Debrecen régen és most – IV. rész – A Városházától az Angol Királynő Szállodáig
Szerző: Takács Péter Levente | takacs.peter.levente@dehir.hu Közzétéve: 2011.11.13. 08:43 | Frissítve: 2011.11.14. 06:34
Debrecen – Kőszínházra már 150 éve is volt igény a cívisvárosban: 4 év alatt húzták fel, hogy ne egy magtárban játsszanak a debreceni színészek. Borsos József nemcsak Krematóriumot, hanem rendőrségi palotát is épített, az Angol Királynő pedig a Komló Kávéház helyét foglalta el. A Dehir.hu Debrecen régen és most című sorozatában a város jellegzetes épületeinek egykori és mai arcát mutatja be.
Sorozatunk előző részében a Belvárosi Közösségi Háznak helyet adó szecessziós stílusú palotáig jutottunk, amely a város legrégibb pénzintézetének, a Debreceni Első Takarékpénztár palotának adott otthon. A Debrecen régen és most sorozat negyedik részében a Kossuth utcán folytatjuk sétánkat.
A Piac utca és Kossuth utca sarkán található Debrecen jellegzetes épülete, a klasszicista stílusban épült Városháza. Debrecen vezetői már 1531-ben is erről a helyről irányították a város ügyeit, de még egy másik épületből. 1802-ben Péchy Mihály tervezett új Városházát, de pénz szűkében nem valósult meg az ötlet, erre a sorsra jutott Povolny Ferenc munkája is. Végül Ságody József kamarai mérnök tervei alapján készült el a timpanonos, árkádos épület, amit 1843-ban nyitottak meg. 1849-ben itt lakott Kossuth Lajos a családjával, s itt volt a Honvédelmi Bizottmány Hivatala is. Az alagsorban lévő levéltárban őrizték a magyar szent koronát.
1888-ra kicsi lett az egyemeletes épület a város vezetésének, de mivel újabb építkezésre nem volt fedezet, így a meglévőt alakították át. Leegyszerűsített feljárót építettek, a nyitott árkádsort befalazták, beablakozták, s függőfolyosóval kötötték össze a szomszéd épülettel, melyben akkor adóhivatal működött, ezért nevezték el az átjárót sóhajok hídjának.
A Városháza után a Kossuth utcán folytatjuk utunkat, itt található a Csokonai Színház. Debrecenben már a 18. század végén voltak színházi előadások. A mostani Megyeháza helyén sokáig Debrecen első vendégfogadója, a Fejérló Szálló állt, annak udvarán tartotta a város első hivatalos magyar nyelvű színielőadását Wesselényi Miklós Nemzeti Játékszín Társasága. Később Megyeri Károly és társulata a Vargaszínben adta elő darabjait a Kossuth utca sarkán, az épület azonban 1835-re használhatatlanná vált, így évtizedekig egy közeli magtárban tartottak előadásokat.
Debrecen városvezetése később Ybl Miklóst kérte fel egy új színház megtervezésére, de az túl drága lett volna, így másik tervet kértek tőle. Ybl azonban visszaadta a megbízást, amikor értesült róla, hogy Szkalniczky Antallal is tárgyal a város. Így végül Szkalniczky tervei alapján épült fel a Csokonai Színház 1861 és 1865 között a Kossuth utcán. 1865. októberében, a megnyitón a Bánk bánt játszották, akkor az épületben az állóhelyekkel együtt 1800-2000 főnek jutott hely. A 20. század elején az állóhelyeket páholyokra cseréltek, így 600 főre csökkent a színház befogadóképessége.
A színház után, a Burgundia utca irányába továbbmenve, a 20 szám alatt van a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság épülete. A rendőrségi palota Borsos József tervei alapján 1914-ben készült szecessziós stílusban. Az épület homlokzatán az ablakkereteket mázas, vásárhelyi kerámia fedi, a kiugró ereszeket pedig élénk színű majolikadíszek borítják. A bejáratnál, a bodrogkeresztúri kőből faragott díszkapu felett, a debreceni címer látható. Borsos József a 20. század egyik meghatározó építésze volt Debrecenben. Olyan épületek kapcsolódnak a nevéhez, mint az Egyetemi templom, a Krematórium és az Ortodox zsidó imaház a Kápolnási utcában. 1908-tól Debrecen város építésze, majd 1923-tól a polgármesteri hivatal műszaki osztályának vezetője volt. 1929-30-ban elkészítette a Debrecen városfejlődését több évtizeden keresztül meghatározó városszabályozási tervét.
A Kossuth utca másik oldalán a Csokonai Színházzal szemben volt régen az Angol Királynő Szálloda. A helyén azonban már korábban is vendéglátóhely üzemelt, 1887 júniusától a Komló kávéház. A kávéház tulajdonosa Gerzon János volt, de az ingatlant csak bérelte Vilmos Lajostól, aki 1890-ben felépítette az egyemeletes épületet. Az Angol Királynő Szállodának otthont adó eklektikus stílusú házat Horváth János építőmester tervezte.
Bár az Angol Királynőt szállodának nevezték, éttermi és kávéházi tevékenysége volt a legjelentősebb. Ennek ellenére a szálloda Debrecen legjobb hoteljei közé tartozott, egyike volt azon keveseknek, amelyet katonatisztek számára engedélyeztek. Az Angol Királynő közkedvelt része volt a Bunda étterem. Ide főként a monarchia előkelőbb családjaiból származó huszártisztek jártak, de megfordultak itt újságírók, többek között Ady Endre is. Emellett az Angol Királynő a színészek törzshelyének számított, hiszen szemben volt a Csokonai színházzal. Napjainkban a Csokonai Söröző és Étterem, valamint több kisebb üzlet található az épületben.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)