Csonkítástól akasztásig: még mindig létező probléma az állatkínzás
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2014.05.29. 08:15 | Frissítve: 2014.05.29. 14:04
Debrecen – A napokban felkavaró eset borzolta a kedélyeket Hajdú-Biharban. Négy kiskutya megöléséért szabtak ki büntetést. Kérdés, hogy eleget-e...
Amint ismeretes, Vámospércsen egy középkorú férfi négy kiskutyát dobott bele a saját emésztőgödrébe, mert nem akarta, hogy a kóbor állatok odaszokjanak hozzá. Az ügyben gyorsított eljárásban született ítélet, a tettes egy év négy hónap börtönbüntetést kapott, három évre felfüggesztve. Elegendő-e ez és hogyan áll hazánkban az állatvédelem ügye? Erről Szilágyi Attila állatvédő aktivista beszélt a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában.
- Rossz, illetve gyenge. Még mindig gyenge – kommentálta a vámospércsi ügyben született még nem jogerős ítéletet az állatvédő, noha elismerte, ez a hazai jogrendszerben szigorúnak mondható. Szilágyi Attila közölte: ez év elején, Franciaországban egy macska bántalmazásáért, kínozásáért szabtak ki egy év letöltendő börtönbüntetést, noha az állat életben maradt. Amerikában pedig állatok ezreit mentik meg olyan aktivisták, akik fegyverviselési engedéllyel, megfelelő bírósági végzés birtokában hatolnak be házakba, lakásokba. Az aktivista szerint felfüggesztett börtönbüntetést kiszabni olyan esetben, amikor négy állat esett áldozatul, gyenge ítélet. - Szerintem az állat ugyanabba a „kasztba” tartozik mint az ember, csak egy kicsit másképpen ítéljük meg. Amíg a bíróságok nem hoznak elrettentő erejű ítéleteket, addig nem beszélhetünk semmiféle visszatartó erőről – vélekedett Szilágyi Attila.
Az állatvédő elmondta, elszigetelt esetekről még mindig hall az állatorvosi rendelőben. De úgy látják, már a nagyszüleink korosztálya is inkább elhozza az állatait ivartalanítani. Tehát az úgynevezett nem kívánt szaporulat elleni védekezés már valamivel jobb mint 30-40 évvel ezelőtt, a felelős állattartás javuló tendenciát mutat. Magasabbak az elvárások az állatorvosi rendelőkkel szemben is. Ma már nem gumicsizmában mennek ki az orvosok, hanem magas higiéniai körülményeket, sterilitást megteremtve. Ennek persze ára van, ez eredményezheti, hogy még mindig léteznek brutális esetek.
- 2013-ban közel nyolcszáz olyan hazai bejelentésről tudunk, amely vádemeléssel végződött. A tényleges bejelentések száma lényegesen nagyobb, de, hogy mi hová jut el, nagy részben függ az állatvédő aktivistáktól. Magyarországon a jog még kevéssé támogatja, hogy egy állat ellen elkövetett bűncselekményben könnyen, gyorsan, bürokrácia nélkül fel lehessen lépni. Ezért az aktivisták inkább igyekeznek rábeszélni a tulajdonosokat arra, hogy mondjanak le az állatokról, magukhoz veszik, majd kiközvetítik őket új gazdákhoz – mondta el Szilágyi Attila, aki azt is hangsúlyozta: sokkal több pénzt visznek el az állatorvosi költségek, mint egy-egy állat eltartása. Mert például egy kis testű kutya élelmezése kijöhet havi ötezer forintból, a bántalmazások miatti esetleges ortopédiai ellátás egy jó nevű klinikán elérheti a több százezer forintot.
- Ezért mondjuk, hogy a magyarországi bíróságok túl enyhe ítéletei ezekkel a tényekkel nincsenek arányban – hangsúlyozta az aktivista. Az állatok láncra verése, éheztetése is állatkínzásnak minősül, de előfordulnak konkrét bántalmazások, felakasztások, csonkítások, felgyújtások is. A magyarországi állatvédők bíznak abban, hogy ez a bűncselekmény „kihalófélben” van...
(A teljes beszélgetés az Esti Közelkép első felében tekinthető meg.)
Dehir - Esti Közelkép 2014-05-28
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)