Csodálatos események lengik körül Józsa legrégebbi éttermét – videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2022.06.08. 09:20 | Frissítve: 2022.06.08. 14:18
Debrecen - Legalábbis Kocsi Erika Nemzeti érték-mesék című könyvében, amiben olvashatunk huszárokról, csikósokról, a végtelen Hortobágyról, de még a csutora jellegű virágokról is.
Hajdú-Bihar megye sok fontos tradícióval és hagyatékkal büszkélkedhet, ezeket csempészte mesékbe Kocsi Erika, hogy a gyerekek élményszerűen ismerhessék meg, milyen gazdag szellemi, kulturális és épített örökség veszi körül őket.
Kocsi Erika, ahogy felidézi, minden este szülei meséjére aludt el, innen ered a mesék, az olvasás iránti szeretete is.
- Édesapám, aki majdnem hét éve távozott közülünk, nagyon büszke lenne most rám. Hároméves koromtól hétéves koromig megállás nélkül, minden este fáradhatatlanul meséket olvasott nekem és szerintem nem is tudta, milyen különleges csodavilágot és milyen különleges életesélyt ad nekem ezáltal – mondta az írónő.
Kocsi Erikát annyira elbűvölte a mesék világa, hogy később, amikor megtanult olvasni, alig hogy hazatért az iskolából, rögtön könyvet vett a kezébe. Mint mondja, a A kék liliom volt a kedvence Benedek Elektől, amit szinte minden nap elolvasott.
Nyolc éve foglalkozik kiemelten a nemzeti értékekkel, határozott célja, hogy a gyerekek élményekkel, olykor humorral fűszerezve ismerjék meg, milyen értékes hagyományok veszik körül őket.
- Ez csak úgy fog kiteljesedni, gyarapodni, gazdagodni, megmaradni a maga értékszintjén a jövőben, ha a ma gyermekének tudatkincsébe is becsempésszük, belopjuk, számukra legkedvesebb formanyelven, a mesék csodálatos világa által a nemzeti értékek ragyogását, üzenetét, szépségét, eszmeiségét, és így születtek meg a Nemzeti Érték-mesék. A gyermeki rajongás a mesevilág iránt párosult a felnőtt ember tapasztalatával, tudatosságával és nevelő céljával és így született meg ez a tizenhét mesét tartalmazó alkotás – magyarázta a szerző.
Hajdú-Biharban számtalan olyan helyi érték van, amelyre nemcsak a megye, de az egész ország büszkén tekint. A magyar cimbalom is hungarikum, amiköré egy kedves mesét szőtt az író, hogy a gyerekek később felnőttként továbbadhassák, miért olyan fontos nemzetünk számára ez a hangszer.
- Rendkívül gazdag a magyar nemzeti értékek tárháza és volt bennem egy határozott, tudatos vezérelv, mert szerettem volna visszaadni ezt a változatos, gazdagságot és sokszínűséget. Amikor elkezdtem foglalkozni a nemzeti értékek világával, akkor még nyolc szakterületi kategórián belül lehetett a nemzeti értékeket azonosítani, ez már kilenc, és tökéletesen visszaadja a magyar nemzeti kulturkincs rendkívüli gazdagságát és változatosságát, és én szerettem volna ezt egy különleges válogatásban visszatükrözni a mesék által – fogalmazott Kocsi Erika.
Az írónő munkássága által nyolc év alatt száznégy nemzeti érték került be a hungarikum piramisba, neki köszönhetően nem tanítva, hanem mesékbe rejtve csempészhetjük az ismereteket a kicsik tudatába.
- Az első munkám Kabay János életműve volt, aki a morfin gyártás magyar atyja, ami már hungarikum. Egy különlegesen szép, de nehéz feladat is volt, hogy egy ilyen témáról, hogy tudok mesét írni, de megnyugodtam, Lévai Valéria nyelvészprofesszor – aki Kabay János Magyarországon élő leszármazottja, a testvérének az unokája – azt mondta, hog tökéletesen visszaadtam ezt a fajta tudósvilágot a mesébe, amire rendkívül büszke vagyok.
A Rózsás Csárda Debrecen-Józsa legrégebbi ma is működő étterme, amely a helytörténeti adatok szerint már az 1700-as években is helyén állt, ez a bölcsője a nemzeti értékmeséknek.
- Ez nem csak egy remek étterem, hanem lassan már 300 éves históriai csárda, amit átleng a történelmi atmoszféra és amely különleges élményt nyújt minden korosztály számára. Három éve találtam ki, hogy minden hónapban írok egy mesét, amiben megmutatom a nemzeti értékek üzenetét, elmagyarázom a gyermekeknek a saját tudatszintjükön, hogy ami számukra kedves és értékes, az hogy kódolható át egy nemzet életébe
– magyarázta Kocsi Erika.
Így születtek meg az első mesék a Rózsás és a látóképi csárdáról, amelyek mára már megyei és nemzeti értékek. A könyvben fordulatos cselekmények és bölcsességek lengik őket körül.
- Úgy gondolom, hogy a Nemzeti érték-mesék amellett, hogy az irodalmi palettán elhelyezve hozzák a népmesei világnak a leleményességét, az ötletes humorát, a báját és a legszebb műmeséknek a fordulatos cselekményszövését, amellett egy tudatos nyelvi gazdagság jellemzi őket, bámulatos illusztrációk gazdagítják a mesei világot, amiket Újréti Ágnesnek köszönhetünk – hívta fel a figyelmet a szerző.
Kocsi Erika úgy véli, a mesék pozitív hatással vannak a gyerekekre, hiszen a szókincs, a memória, a belső képalkotás egyaránt fejlődik általuk.
- Azok a gyermekek, akiknek sok mesét olvasnak, és később ők maguk is tudatos olvasóvá válnak, azok az életben sokkal letisztultabban látják saját magukat, a világban elfoglalt helyüket, másképp állnak a magyarságukhoz, a nemzeti értékek szép üzenete által és sokkal jobban tudnak érvényesülni a világban – szögezte le,
Kocsi Erika kutyája, Lola a magyar pásztor- és vadászkutyafajtákról szóló mesében narrátorként jelenik meg, ő mesél a komondorról egy ötszáz éves nyelvemléket megidézve. Mint mondja, azzal, hogy állatokat is szerepeltet a mesékben, azt is szeretné elérni, hogy a gyerekek társként tekintsenek rájuk.
A szerző azt is elárulta, lesz folytatása a meséknek és már nem is kell rá sokat várni, hamarosan a nemzeti értékekről verses formában is olvashatunk.