Csikkhegyektől az egységes debreceni városképig: Kováts Ákos nem alkuszik
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2016.04.15. 08:45 | Frissítve: 2016.04.15. 08:51
Debrecen – Szemléletváltás alakult ki az utóbbi években Debrecenben, mondja a Cívisház Zrt., vezérigazgatója. Megérte küzdeni érte...
Milyen a debreceni városkép, és hogyan fejlődött az utóbbi években? Van-e elegendő minőségi üzlethelyiség és nagy irodaház a potenciális befektetők számára? Ezekre a kérdésekre válaszolt a Debrecen Televízió Közügy című műsorában Kováts Ákos, a Cívisház Zrt. vezérigazgatója.
- Nagyon személyes küzdelmem volt ez – mondta elöljáróban Kováts Ákos a belváros képének egységesítéséről, (át)alakításáról. – Amikor például a Batthyány utcán rendet tettünk, egyfajta tiltakozásképpen a kereskedők néhány órára kicserélték a táblákat az én nevemre. De megérte harcolni, mert kialakult egy szemléletváltás. Mondták rám többen is, hogy erőszakosan próbálom alakítani a városképet, de amit akartam, közigénnyé vált. Igényesebbek lettek az emberek – és én ezt tartom a legfontosabb eredménynek.
Kováts Ákos példaként említette, hogy a rendszerváltás környékén szinte „térdig kellett állni” a cigarettacsikkekben a villamos- és a buszmegállókban. Ma már ez csaknem teljesen megszűnt. A boltosok pedig, akik rendben tartják a saját portájukat, elvárják ugyanezt a környezetüktől is. A fejlődés folyamatos, mondja. Annak idején nagy vívmánynak számítottak a „sátorvároshoz” képest az adventi és egyéb vásárokon használt, fából készült árusító helyek. "De ma már fabódéknak hívjuk őket, mert kissé elavultak, megint ki kellene találni helyettük mást, szebbet” – mutatott rá a vezérigazgató.
- Tudatos a belváros „széthúzása” oldalirányban, hiszen Debrecen egyutcás város volt – hangsúlyozta Kováts Ákos. – Ma már jelentős sétálóövezet áll rendelkezésre, sőt nemrégiben az Arany János utca díszburkolását is javasoltam a polgármester úrnak, hasonlóan a Jókai utcához. Mert a Táblabíróság épülete olyan rangot adott az utcának, ami legalább a kiskörútig másfajta közlekedési forgalmat igényelne.
A vezérigazgató arra is rámutatott: a Piac utca díszburkolása, és az, hogy sávot vettek el a gépkocsiforgalomtól, abba az irányba hat, hogy egyre inkább kiszorítsák a nagy átmenő forgalmat a főutcából a kiskörút irányába, úgy, hogy ugyanakkor a parkolási lehetőségek se vesszenek el. De Kováts Ákos a belvárosi üzletek érdekében is dolgozik.
- Szerettem volna egy klubot létrehozni a városközpont kereskedői számára, mert azt gondoltam, ha van összefogó erő, ahhoz szívesen csatlakozni fognak. Ez nem teljesen valósult meg, mert azt tapasztaltam, mindenki szereti élvezni az előnyöket, de nem mindenki szeret érte tenni is – fejtette ki Kováts Ákos, aki közölte: megtehették volna, hogy érdeklődés hiányában befejezik a kísérletet, mégsem lépik meg ezt, hanem megértve a kereskedők problémáit, viszik az ügyet helyettük is.
- Nekünk ugyanis érdekünk, hogy a belváros üzletei normálisan tudjanak működni – hangsúlyozta az igazgató. – Ezért költeni kell a marketingre: működtetjük az újságot és a honlapot is. A városnak is érdeke ez. Nem adunk ki üzlethelyiséget turkálónak, kínainak a belváros közvetlen környezetében, nagyon megválogatjuk a porfóliót. Jellemző példa erre, hogy a Piac utca közepén van egy magántulajdonban lévő üzlethelyiség. A tulajdonosa, amikor ki akarta adni, odaírta a hirdetményre, hogy „nem cívisházas”, magyarul, ide bárki jöhet. Tudja ugyanis már mindenki, hogy mi csak bizonyos minőség fölött fogadunk be bérlőket. Ezért fordul elő, hogy ideig-óráig üres egy-egy helyiségünk. Mert inkább kivárjuk, hogy megfelelő nívójú üzlet nyíljon ott.
- A Piac utca belvárosi része egyre inkább rendben van – hangsúlyozta az egykori főépítész. - Ám ahogy közeledünk a Nagyállomás felé, egyre rosszabb a helyzet. De itt sincs már messze a változás, hiszen közeleg az intermodális központ megépítése, ami rendbe teszi a Petőfi tér teljes környezetét.
Debrecen gazdaságfejlesztésének szempontjából szükség lenne olyan „A” vagy A-plusz” kategóriás irodaházak létrehozására is, amelyek többek között fedett garázst, fitnesz-termet és éttermet tartalmaznak, amellett, hogy központi elhelyezkedésűek. Kováts Ákos elmondta: erre vonatkozóan is léteznek már tervek, ám ez olyan nagyságrendű beruházás lenne, mint a Nagyerdei Stadion. De ha jó a projekt és megvan a megtérülési mutatója, nem lehet akadály. "Nekünk ebben élen kell járni, mert Budapesten már telítettek az irodaházak, így aztán a befektetők szívesen jönnének kelet felé. Itt ugyanis még van szabad munkaerő..."
A teljes beszélgetés megnézhető itt:
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)