A TEK segítségével is fogtak már be kóbor ebet a Civil Debreceni Állatmentők
Szerző: Petró Enikő | petro.eniko@dehir.hu Közzétéve: 2020.11.29. 10:55 | Frissítve: 2020.11.30. 14:03
Debrecen – A megyeszékhelyen és a környékén segítenek a Bodolai Ferenc Add a mancsod alapítvány tagjai, de ők is szívesen vesznek minden apró támogatást.
Körülbelül két és fél éve találkozott három debreceni, akik rajongással szeretik az állatokat, s egy közös mentés alkalmával megszületett bennük a gondolat, hogy ezentúl csapatként segítenek majd a bajba jutott jószágokon. Így alapították meg a Civil Debreceni Állatmentők csoportot, amelynek Csige Alexandra, Lajkó Sándor és Gombos Klára az oszlopos tagjai.
Fotók: Civil Debreceni Állatmentők
– A találkozásunk előtt is mentetünk állatokat, de ekkor még nem tartoztunk semmilyen szervezethez. Az első közös mentésünk a repülőtéren volt, egy kutyus bóklászott a környéken. Nagyjából két héten keresztül próbáltuk befogni. Három napon keresztül kerestük, majd csapdával, étellel próbálkoztunk. Végül taxisok, a rendőrség, sőt a TEK bevonásával jártunk sikerrel, mivel a kutyus olyan helyekre és bejutott, ahová civilek nem mehetnek be, ezért kellettek a speciális erők – mesélte Gombos Klára.
Így már az első alkalommal összekovácsolódott a csoport. A befogott kutyus, bár chippel rendelkezett, már nem kellett a gazdájának, így ideiglenesen az állatmentők fogadták be magukhoz, mivel ekkor még nem volt telephelyük, ahová elvihették volna.
– Végül gazdira talált a kutyus, s azóta róla, és minden örökbeadott állatunkról kapunk híreket, valamint mi is dokumentáljuk őket, fényképeink és papírjaink vannak róluk, akár gazdához, akár másik alapítványhoz kerülnek – mutatott rá Gombos Klára.
Hárman az elmaradott állattartási körülmények ellen
A reptéri incidens után egyre többen keresték meg őket, míg végül eldöntötték, hogy szeretnék ezt a munkát egy alapítvány keretében folytatni. Ekkor azonban még nem rendelkeztek a megfelelő háttérrel, így még nem tudtak belevágni. Ebben az időben még több tagot számlált a csapat, de ők lemorzsolódtak.
– Szerencsére lett egy segítőnk, Bodolai Ferenc bácsi (az ő nevét viseli jelenleg is az alapítvány), aki az USA-ból jött haza, s a tengerentúl is sokat segített a menhelyeknek. Az ő álma az volt, hogy itthon lehessen egy menhelye. Biztosította az anyagi hátteret és segítőket keresett ennek a megvalósításához, így sikerült elindítani az alapítványunkat. Ezek után egy tanyát is tudtunk vásárolni, jelenleg is itt van a menhely, amelyet folyamatosan bővítünk.
A Civil Állatmentők kapcsolatban vannak más alapítványokkal, szervezetekkel, és a gyepmesteri teleppel is szerződésük van, innen is mentenek ki kutyákat.
Macskákat is befogadnak, viszont nekik külön befogadóházat szeretnének építeni. Addig azonban a cicáknak a tanya házában kell lakniuk.
– Azt szeretnénk, ha nem is menhely, inkább egy átmeneti hely lennénk. Havonta egyszer több mentettünk különböző átvevőszervezethez kerül, ahol új gazdára találhat. Az egész országban sikerült jó kapcsolatot kialakítanunk ezekkel az intézményekkel, Dunántúlon is került már tőlünk jó kezekbe házikedvenc – magyarázta Gombos Klára.
Az állatmentők debreceni és környéki megkeresésekhez tudnak kimenni chipet olvasni, vagy kóbor, sérült vagy rossz körülmények között tartott állatot befogni, megvizsgálni.
Amikor rossz tartási körülményekkel találkoznak nem viszik el azonnal az állatot, inkább megpróbálnak segíteni a gazdának, hogy valahogy megoldják a helyzetet. Naponta akár 40-50 bejelentés érkezik az állatmentőkhöz, így szeretnék, ha minél többen maradnának a gazdájuknál.
– Nagy hangsúlyt fektetünk az ivartalanításra is, ha látjuk, hogy a közösségi oldalon már sokadik szaporulatot próbálja elajándékozni valakit, akkor felajánljuk neki, hogy segítünk ebben is – emelte ki Gombos Klára.
Az állatmentőknek nagy problémát okoz az is, hogy megfelelő gazdát találjanak a mentett kedvenceknek. Elbeszélgetnek a jelöltekkel, majd egy örökbefogadási szerződést kötnek, amely tartalmaz egy összeszokási időszakot, ám ha ez balul sül el, akkor az állat visszakerül az alapítványhoz. Ezen kívül több feltételt is megszabnak, például ivartalanítás, megfelelő tartási körülmények. Ha ezek nem teljesülnek, akkor szintén visszaveszi az állatot a szervezet.
– Nem engedjük el az örökbeadott állatok mancsát, szeretjük, ha félévente egyszer legalább hallunk róluk valami hírt, viszont a gazdik nyakára sem akarunk mászni
– fogalmazott Gombos Klára.
Sajnos az állatmentők most bizonyos időre felfüggesztették az örökbeadást, mert sokan csak azért jelentkeztek gazdinak, hogy a korlátozások kiskapuját kihasználva 20 óra után kivihessék sétáltatni a magukhoz vett kutyust. Ezeknek az állatoknak a nagy része feltehetően a kijárási tilalom megszűnése után újra visszakerül a menhelyre.
Minden apró segítség fontos
Szombatonként 10 és 14 óra között sétáltató és adománynapot tartanak az állatmentők, mivel kevesen vannak, nincs idejük arra, hogy biztosítsák a 30-35 kutya és cica mozgásigényét, s a tanyán található kifutó sem elég nagy, hogy ennyi állat elférjen rajta kényelmesen.
Ezen kívül eledelt, kullancs- és bolhairtót, macskaalmot, pokrócot, törölközőket is gyűjtenek, valamint nagy segítséget jelent nekik a pénzadomány is. Gombos Klára hangsúlyozta, hogy ezért ők fizetést nem kapnak és nem is várnak, hiszen nekik ez szívügyük, de a pénzt ők sem tudják mellőzni, hiszen az állatok orvosi költségeit is maguknak kell kifizetni. Ideiglenes befogadókat is folyamatosan keresnek, amíg hat egy oltás, vagy amíg rendezni tudják az egyéb ügyeket, s át nem tudják venni az állatot.
További információk Civil Debreceni Állatmentők csapatáról a Facebookon és a weboldalon.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)