A Nature kiadványában jelent meg a debreceni kutató tanulmánya
Szerző: Rituper Tamás | rituper.tamas@dehir.hu Közzétéve: 2020.09.21. 14:25 | Frissítve: 2020.09.21. 14:25
Debrecen – A Debreceni Egyetem főiskolai tanára elmesélte a Dehirnek, milyen komoly ellenőrzési folyamat előzte meg a cikk megjelenését.
Magyarok tanulmányát közölte a világ egyik legjelentősebb tudományos folyóiratának kétévente megjelentő melléklete, a Nature Index 2020 Science cities. A cikk elsődleges szerzője Csomós György, a Debreceni Egyetem Műszaki Karának főiskolai tanára. Őt kereste meg a kiadvány szerkesztője, aki olvasta addigi tanulmányait, s kérte, hogy azokat foglalja össze a terjedelmi korlátok miatt egy 1200 szavas cikké. Mivel Csomós György a tanulmányba olyan, eddig még nem publikált eredményeket is bevett, amelyeket két budapesti kutatóval, Vida Zsófia Viktóriával és Lengyel Balázzsal állapítottak meg, őket is feltüntette szerzőként az írásánál.
Csomós György beavatta a Dehirt a tanulmánya megjelenésének nem mindennapi részleteibe. Mint mondta, amikor a felkérésre elküldte a cikket, azt gondolta, a munkának itt van vége, de mint kiderült, szinte itt kezdődött. Ahogy fogalmazott, „ráment” szinte az egész nyara.
A Nature kiadványának szerkesztői ugyanis nagyon komoly ellenőrzési folyamat után jelentették meg a tanulmányt. A debreceni kutató elmondása szerint
több héten át szinte naponta kapta a kérdéseket; minden állítására, a tanulmányban szereplő összes számra és sok-sok kifejezésre rákérdeztek, ezeket tételesen magyaráznia, bizonyítania kellett.
„A cikk tömören arról szól, hogy melyek azok városok világszerte, amelyek a legnagyobb hatású, a tudományos közösség által legmagasabbra tartott kutatási eredményeket produkálják. Azt is vizsgáltuk, hogy a városokban található intézmények nagy hatású nemzetközi tudományos együttműködéseinek földrajzi irányában kimutatható-e valamilyen jellemző minta. A globális kép azt mutatja, hogy minden intézmény törekszik amerikai egyetemekkel, intézményekkel kapcsolatot kialakítani, mert az a kapcsolat nagyobb eséllyel válik nagy hatásúvá, magasan idézetté. Az amerikai intézményeknek viszont nem feltétlenül érdekük az együttműködés másokkal, még tradicionális európai partnereikkel sem. A kínai intézmények számára stratégiai kérdés az együttműködés amerikai intézményekkel, ám ez együttműködések stabilitását jelenleg az egyre hűvösebb amerikai-kínai politikai viszony veszélyezteti. Az Európai Unió ugyanakkor a belső együttműködéseket ösztönözi, és különböző adminisztratív és pénzügyi eszközökkel – például az Európai Kutatási Térség létrehozásával és nagyszabású kutatási programokkal – próbálja elérni a közösségen belüli tudományos kapcsolatok elmélyítését” - magyarázta a kutató.
A cikk angol nyelven itt olvasható.
HOZZÁSZÓLÁSOK (4)
Bayer András
Subtotal,hidd el,vannak ismereteim. Ezeknek a tanulmányoknak a nagy része szimpla bullshit,teljesen lényegtelen dolgokról szól. Az első mondatomom van a lényeg,mivel egy ilyen neves magazinba tényleg dicsőség bekerülni.
subtotal
Bayer, hmmm, hogyne! Ha minimális ismereted lenne arról, mennyi munkát kell beletenni egy ilyen tanulmányba, arról nem is beszélve, hogy mennyi meló, mire oda eljutsz, hogy erre egyáltalán esélyed legyen, akkor csak az első mondatodat írtad volna le. Grat Gyuri!
Nagy Fruzsina
Kedves Bayer András! Hajrá! :-)
Bayer András
Gratulálok a szerzőnek! De azért sokat elmond a tudomány mai helyzetről is,hogy egy ilyen semmitmondó témával(legközelebb írok egy tanulmányt,hogy a nagyvárosokban több a diplomás,viszont a vidékiek józanabb eszűek) is be lehet kerülni egy ilyen neves magazinba.