A léleknek is gyógyír – szökőkútmustra Debrecenben

---

Debrecen – Büszkén nevezhetnénk a szökőkutak városának is Debrecent, ha mindenhol legalább annyira gyakoriak lennének a vizes látványosságok, mint a belvárosban. Nyomozásunk során kiderítettük azt is, hová került ez egykori Kossuth téri szökőkút „ékessége”

---

Ha a Petőfi téren elindulunk, hogy számba vegyük a szökőkutakat, akkor máris egy „retro”, de annál varázslatosabb alkotás fogad bennünket. A környéket kedvelik a vonatra várók, a napozók és a hajléktalanok is. Aztán, a Kossuth téri művek megtekintését követően, érdemes megismerkedni az Ady parki gombákkal (sajnos gyakran rongálják meg őket), a Kálvin téri haranggal, valamint természetesen a Hal közben kialakított medence- és vízsugárrendszerekkel is. A közeli Déri tér azért is különleges, mert az ottani, díszes kőelemeket 2002-ben újakra cserélték (Szilágyi Attila kőfaragó munkáira), és azóta üzemel ismét az empire csobogó is. Ennek tetején, a múzeum tövében Medgyessy Ferenc telt aktjai hirdetik a néprajz, a művészet, a tudomány és a régészet dicsőségét.

Kevésbé köztudott, hogy a klinikák parkjában is található szökőkút és csobogó. Kellenek is ezek, hiszen a duruzsolásuk a betegeket és a hozzátartozóikat is megnyugtatja, ugyanakkor – tekintettel a nagy építkezésekre – a por megkötésében is fontos szerepet játszanak. Az itteni szökőkútnak az az egyik érdekessége, hogy szikladombjait az Egyetem téri nagytestvérétől kapta. A környék másik, ilyen nevezetessége a parkerdőben megbújó sziklás csobogó; a Békás-tó melletti, kissé megkopott látványosságnál mindig jólesik megpihenni, vagy alátekinteni a fennsíkjáról. Kár, hogy sokan biciklis ralipályának használják.

A tavasztól őszig üzemelő alkotások közül kétségkívül az Egyetem téri és az Aranybika előtti a legismertebb és a legkedveltebb. A tudomány csarnokát övező medence körül 1965 óta csodálhatók meg – mások mellett – Madarassy Walter, Marton László és Várady Sándor érett, buja aktjai. Mint említettük, a vízeséssel is gazdagított létesítményben korábban sziklakertek voltak, sötétedés után pedig színes, váltakozó fényű reflektorok világították meg a vízsugarait. A Kossuth téri szökőkutat (mely gyakorlatilag kétszintes) Kertai László és Pázmány Antal tervezte, s fő motívuma a honfoglalás és a lángból újjászülető főnix.

Mindezek alapján igencsak sajnálatos, hogy régóta nem működnek az egykori levegő- és kedélyfrissítő kompozíciók a 24 emeletes lakóház mellett, az Űrhajósok terén, a Főnix Csarnok szomszédságában, valamint az új városháza előtt és a Bem téren sem. Szégyenkezniük azonban mégsem kell a cívisváros lakóinak. Hiszen a leglátogatottabb területek elismerésre méltóan gazdagok az ilyen létesítményekben, ugyanakkor a lakóövezetekbe (mint például a Dienes és a Vezér utcákba) is egyre többet építenek. A Vezér utcai egyébként szinte szakasztott olyan, mint a klinikaparkban csörgedező, óriás „gyümölcsöstál”.

Mustránk végén engedtessék meg egy másik érdekesség, mégpedig a Kossuth téri komplexummal kapcsolatban. Tudniillik az 1960-as években itt már működött egy zenélő szökőkút (lásd a korabeli képeslapon); a közepén egy olyan Zsolnay-kerámia dobogót állítottak fel, aminek szocreál figurái a munka, a művelődés, a sport és a szórakozás világába nyújtottak propagandisztikus bepillantást. Ez az elem több mint 10 éve a szocialista párt – Széchenyi utcai – székházának parkját díszíti, meglepő módon világoskékre festve.