A legtöbbet mi magunk tehetünk az agyvérzés elkerüléséért
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2020.10.31. 08:40 | Frissítve: 2020.11.01. 21:49
Az agyvérzés, agyi érelzáródás évente 15 millió ember halálát okozza világszerte, ez azt jelenti, hogy minden hatodik percben meghal egy ember. Pedig nem kellene így lennie...
Magyarországon évente 42 ezer ember kap stroke-ot. A szakemberek szerint azonban a kellő tájékoztatással, odafigyeléssel megelőzhető lenne a betegség. Ami azért is fontos, mert a fejlett országokban a szívbetegségek és rosszindulatú daganatok után a harmadik leggyakoribb halálok ez.
A betegség nem válogat, az időseket és a fiatalokat egyaránt érinti, ezért különösen fontos tisztában lenni a betegséggel. A kockázati tényezőkről, rizikófaktorokról, a tünetekről beszélt a Debrecen Televízió Közügy című műsorában Csanádi Zoltán professzor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke, Járai Zoltán címzetes egyetemi tanár, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára, a Magyar Hypertonia Társaság elnöke.
- A stroke-nak alapvetően két típusát különböztetjük meg – mondta elöljáróban Csanádi Zoltán. - Az egyik, amikor elzáródik egy agyi ér és a mögötte lévő terület, amit annak az érnek kellene ellátni friss, oxigéndús vérrel, elhal. Előfordul, hogy ez csak átmenetileg következik be, de van, hogy végleg. A másik típus a vérzéses stroke az agyállományon belüli vérzés, amikor a vérömleny maga károsítja az agyvelőt, így okozván egy bizonyos terület elhalását.
A stroke érbetegség következménye. A lokális probléma lehet az agyban, a szívben és végtagban is. Ennek megfelelően minden olyan körülmény, ami az eret károsítja és érelmeszesedéshez vezet, az agyi erek szempontjából is veszélyhelyzetet teremt.
- Az egyik nagy rizikófaktor a magas vérnyomás – tette hozzá Járai Zoltán. - Nagyon szoros az összefüggés, nem csak azért, mert számtalan vizsgálat bizonyítja, hogy a stroke-on átesett betegek túlnyomó többsége hypertoniás. Hanem azért is, mert a magas vérnyomás az agyi ereket különösképpen károsítja. Egyrészt az agyon belüli nagyobb erek záródhatnak el – ez a klasszikus szélütés, amikor féloldali bénulás, beszédzavar következik be, miután elhal egy agyterület. De a hosszú ideje fennálló magas vérnyomás a hajszálereket is rongálja. Ilyenkor kis területi infarktusok jönnek létre az agyon belül. Mindkettő agyi leépüléshez, demenciához vezet.
A legfontosabb információ a stroke-kal kapcsolatban az, hogy megelőzhető, hiszen a magas vérnyomás kezelhető.
- Egy hypertoniás beteg esetében, ha 10 higanymilliméterrel csökkentjük a vérnyomást, 35 százalékkal kisebb a szélütés kockázata – mondta példaként Járai Zoltán, aki hozzátette: a vérnyomás ellenőrzésének sűrűségét annak magassága határozza meg. Javasolható a rendszeres ellenőrzés azoknál is, akiknek az érték normális tartományban – azaz 120/80 körül – van, nekik is érdemes ötévente mérni. A 130/85 körülieknél háromévente, akik pedig a hypertonia alsó értékénél, a 140/90-nél, illetve fölötte járnak, mindenképpen évente szükséges az ellenőrzés otthon is. A már kezelt, igazoltan hypertoniás betegek esetében rendszeres, akár napi kétszeri mérés javasolt.
A másik nagy kockázati tényezőnek a szívritmus zavar számít, hiszen az összes stroke 15-20 százaléka szív eredetű. Tehát a szívből jön az a vérrög, ami elzárja az agyi eret.
- Az úgynevezett pitvarfibrilláció esetén nem húzódnak össze a felső szívüregek, hanem remegnek. A vér bennük nem mozog megfelelő dinamikával, stagnál, ez a pangó vér hajlamos arra, hogy megalvadjon. Ezek a vérrögök aztán az agyba kerülve elzáródást okoznak – vázolta Csanádi Zoltán, aki hozzátette: hogy ez bekövetkezik-e egy betegnél, egyéb tényezőkön is múlik. Jelentősen növeli a rizikót az életkor - különösen 75 év fölött -, egy korábbi stroke, a magas vérnyomás és a cukorbetegség.
A stroke kialakulásában jelentős szerepet játszik a nem megfelelő életmód és a stressz is. Járai Zoltán hangsúlyozta: a magas vérnyomásról egyértelműen tudható, hogy életmódbeli tényezők, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a fizikai aktivitás hiánya és az elhízás nagyon jelentős szerepet játszik kialakulásában.
Jelenleg a hazai felnőtt lakosságból körülbelül 3,5 millióan szenvednek hipertóniában. Magyarországon körülbelül 170-180-ezer ember él stroke-kal.
Közöttük vannak olyanok, akiket már nem látunk, mert otthon vannak a családjaikra utalva bénultan, de olyanok is, akinen nem látszik, hogy átestek rajta. Bámulatos felépülések lehetségesek rövid időn belül, de arra is van példa, hogy hosszú idő kitartó munkája eredményezi bizonyos funkciók visszanyerését. Csanádi Zoltán rámutatott: a lefolyás alapvetően függ attól, kit hogyan láttak el az akut stádiumban, milyen gyorsan került kórházba és milyen alapbetegségek álltak a háttérben.
Tudni kell, hogy a stroke nem csak az idősebbekre csaphat le. Járai Zoltán rámutatott: a hypertonia megelőzése és kezelése nagyon fontos, „a fiatalok se gondolják azt, hogy védve vannak”. Aki pedig már elszenvedett stroke-ot, nagyon komolyan figyeljen oda a precíz gyógyszerelésre, önmaga ellenőrzésére és a szoros kontaktusra a kezelő, illetve háziorvosával.
A teljes beszélgetés megtekinthető itt:
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)