A kántálásnak és a betlehemezésnek a mai napig élő hagyománya van Hajdú-Biharban is
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2021.12.24. 10:50 | Frissítve: 2021.12.26. 10:23
Debrecen - Honnan ered a karácsony ünneplése? Hogyan változott meg az idők során? Mely szokásokat tartjuk még most is? A debreceni néprajzkutatótól megtudhatjuk.
Fénybe borult az egész város, karácsonyi hangulat köszön vissza mindenhonnan. Szeretet és béke leng át mindent. Az évszázadok alatt azonban rengeteget változott az ünnep. Melyek azok a szokások, amiket még tartunk és melyek azok, amik feledésbe merültek? Többek között ezekről is beszélt Mátrai-Nagy Andrea néprajzkutató a Debrecen Televízió Debreceni Színképek című műsorában.
A Nagylétai Csillagjárók felidézték nagyszüleik, dédszüleik karácsonyi szokásait
Mátrai-Nagy Andrea elmondta, mint sok más ünnepünknek, így a karácsonynak is pogány gyökerei vannak – őseink azonban más formában és más tartalommal ünnepelték.
- A téli napforduló volt az, amely köré az ünnep fogalma abban az időben gyűlt és az emberek az egyre hosszabbodó éjszakák, az egyre rövidebb nappalok, a sötétség, illetve a kiúttalanság érzéséből a téli napforduló által egyfajta újjászületésre ébredtek: egyre hosszabbodó nappalok, egyre rövidülő éjszakák, a reménység, az öröm járta át a lelküket és ezt ünnepelték a pogány időben – mutatott rá.
Hozzátette, a keresztény egyház volt az, amely december 25-ét Jézus születésének napjává tette és azóta is ebben a formában ünnepeljük. Mint mondta,
az advent és a karácsony – akárcsak a húsvét – rendkívül gazdag hagyománykörrel rendelkezik.
Nagyon sok olyan eleme van, mint például a dramatikus játékok vagy a gasztronómia, amelyet mai napig követnek az emberek, fogalmazott a néprajzkutató.
Hozzátette, a karácsonyi időszak két jellegzetes szokása a kántálás és a betlehemezés.
- A kántálás szokása, amikor fiúk, fiatal férfiak jártak házról házra, köszöntőket mondtak, dalokat énekeltek és a házbeliektől cserébe adományokat kaptak. Erre gyönyörű példát láthattunk a negyedik adventi gyertyagyújtás alkalmával, amikor az alföldi férfidalárda egy kántáló műsort adott elő. A betlehemezés szintén egyházi eredetű: egyházi személyek, férfiak eredetileg latinul adták elő a 11-12. századig, azonban profanizálódott a szokás. A latin nyelvet a köznép nem értette, és pontosan
az volt a cél, hogy számukra is elérhetővé tegyék Jézus születésének történetét, ezért vonult ki a falvakba, közösségekbe és vált egyfajta dramatikus játékká. Természetesen ahány tájegység, annyiféle betlehemezésről beszélhetünk, de ez is egy nagyon gazdag és a mai napig élő hagyomány
– mutatott rá a szakember.
Honnan ered a karácsonyfadíszítés hagyománya?
Mátrai-Nagy Andrea elmondta, a zöld ág az újjászületés, újjáéledés megtestesítője, ezért szokás volt a falvakban, közösségekben, hogy a szobákban vízbe állították és várták a burjánzását. A mai értelemben vett karácsonyfaállítás azonban Luther Mártonhoz köthető, a fadíszítés és az adventi koszorú is mint német eredetű szokás érkezett Magyarországra.
- Nálunk 1824-ben Brunszvik Teréz grófnő volt az, aki első alkalommal karácsonyfát állított. Általában a szokások 90 százalékban mindig az arisztokráciától indultak el és utána terjedtek el a köznép berkeiben is – mondta.
Karácsonyi ételek
A néprajzkutató azt mondta, az ünnepkörhöz köthető eledelek általában termékenységvarázsló, egészségjósló szokásokkal kapcsolatosak. A mákos jellegű ételek – a mákos bejgli vagy a mákos guba – fogyasztása a sokaságot, a gazdagságot, a jövő évi bőséget hozza magával, de például az alma vagy a dió fogyasztása is jellegzetes, ezek elsősorban az egészséghez és a termékenységhez kapcsolódnak.
A teljes beszélgetés az alábbi videóban 24 perc 50 másodperctől tekinthető meg: