A COVID utáni szövődmények veszélyesek lehetnek – figyelmeztet a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának elnöke – videóval

---

Debrecen – Dr. Szabó Zoltán professzor a világjárvány kellős közepén vette át az elnöki megbízatását. A pandémia után szeretné megvalósítani szakmai célkitűzéseit.

---

Miközben elkezdődött a fokozatos nyitás és az élet szépen lassan visszatér a régi kerékvágásba, az egészségügyi szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a járványnak még koránt sincs vége. Az egészségügyi dolgozók a nap 24 órájában továbbra is azon dolgoznak, hogy minden beteg megkapja a legmagasabb szintű ellátást. Mi a jelenlegi helyzet, hogy bírják a terhelést az egészségügyi intézmények, minden rendelkezésre áll-e ahhoz, hogy el tudják látni a betegeket? Erről beszélt a Debrecen Televízió Közügy című műsorában dr. Szabó Zoltán professzor, a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának elnöke.

Dr. Szabó Zoltán január 1-je óta tölti be az elnöki posztot. Akkor kapta kinevezését, amikor egy világjárvány kellős közepén jártunk. Jelenleg a COVID elleni védekezés és az oltási tevékenység határozza meg a mindennapokat - emelte ki a professzor. A megterhelés hatalmas, s hozzátette: igyekeznek a koronavírusos betegeket kezelő osztályokon dolgozóknak a kellő feltételeket és pihenőidőt biztosítani.

A professzor kitért arra, hogy a koronavírus járvány elleni tevékenységük három részre osztható. Az egyik a COVID-betegek ellátása – ennek érdekében a január 1-jén létrejött új Klinikai Központ két egységén, a Kenézy Gyula Campuson és a Nagyerdei Campuson járványügyi ellátó központokat hoztak létre. Ide klinikákat és osztályokat soroltak be, ezek épületeit felkészítették, s olyan gépekkel, eszközökkel szerelték fel, amelyek a COVID betegek ellátásához szükségesek. 

- Ebben óriási segítséget nyújtott az Országos Kórházi Főigazgatóság, a Minisztériumok, a Kormányhivatal és a Nemzeti Népegészségügyi Központ – hangsúlyozta az elnök. - Mindenki támogatólag állt mögöttünk.

A második fontos tevékenységük a koronavírus betegség után fennmaradó, az életminőséget kedvezőtlenül befolyásoló úgynevezett poszt-COVID tünetegyüttesben szenvedő betegek kivizsgálása, kezelése és gondozása.

A professzor elmondta, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma ajánlásának figyelembevételével a Debreceni Egyetem Klinikai Központban egy úgynevezett poszt-COVID Szakambulancia Hálózatot hoztak létre. E programban kilenc szakma szakemberei vesznek részt, a járóbetegek beutalása pedig a háziorvosok által történhet. A Klinikai Központban természetesen a fekvőbetegek számára is biztosítanak poszt-COVID ellátást. Az elnök hozzátette: amennyiben egy páciensnél több szervet is érintő betegség gyanúja vetődik fel, a társszakmák képviselőinek lehetősége adódik, hogy az adott esetet soron kívül konzultálják és így tudásuk legjavát adva közösen segítsék a mihamarabbi gyógyulást.

A professzor hangsúlyozta: a koronavírus-betegség szövődményei akár több szervet is érinthetnek, például tüdőbetegségeket, szív- és érrendszeri kórállapotokat eredményezhetnek, melyek tüdőgyógyászati és kardiológiai kezelést, beavatkozást indokolhatnak.

Ezeken túl további szervkárosodások is kialakulhatnak, melyek mindenképp szakember segítségét teszik szükségessé. A tünetek legtöbbször egyértelmű ok-okozati összefüggést mutatnak a megelőző koronavírus fertőzéssel. 

- Körülbelül egyéves tapasztalatunk van a koronavírussal – mondta Szabó Zoltán. – Azt észleljük, hogy akár több hónapos, elhúzódó tünetekkel is érkeznek hozzánk poszt-COVID betegek. Az esetek több mint 20 százalékában alakulnak ki tartós tünetek, de ez az arány a későbbiekben akár még emelkedhet is. Előfordulhat, hogy a betegeknél idült, lassan súlyosbodó szervi érintettség alakul ki. Ezért, ha valaki a COVID átvészelése után azt észleli, hogy új, addig még nem tapasztalt panaszok és tünetek jelennek meg, mint például a légszomj, a terhelési kapacitás csökkenése, a szapora vagy rendszertelen szívverés, lábdagadás, köhögés, azonnal forduljon orvoshoz.

Az elnök hozzátette: a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában kiemelkedő eredményeket értek el mind az intenzív-, mind az általános osztályon kezelt COVID betegek gyógyításában. Folyamatosan készítették fel a klinikákat és osztályokat a súlyos betegek fogadására. Az oxigénellátás feltételeit már a járványhullám előtt fél évvel biztosították. Az épületeket minden szükséges műszaki tartalommal felszerelték, amelyek segítségével sok beteget a legmagasabb színvonalon egyidejűleg tudnak kezelni. Persze ehhez szükség van nagy tudású, tapasztalat szakemberekre is – tette hozzá a professzor.

Szabó Zoltán hangsúlyozta, a Debreceni Egyetem Klinikai Központja jó helyzetben van, hiszen számos magasan kvalifikált orvos és szakdolgozó folyamatos jelenléte biztosított. Az elnök többek között kiemelte az aneszteziológia- és intenzív terápia képviselőit, a kardiológus, a belgyógyász és tüdőgyógyász szakembereket – ők képezik a magját az intenzív terápiás ellátásnak. Az elnök külön megemlítette a színvonalas laboratóriumi- és képalkotó diagnosztikai hátteret, mely nagyban javítja a gyógyítás hatékonyságát.

A COVID elleni harc harmadik lábát az oltási tevékenység jelenti. A professzor ezzel kapcsolatban elmondta: a kezdetek óta e vonatkozásban is szorosan együttműködnek a Kormányhivatallal, az Országos Kórházi Főigazgatósággal, a Minisztériumokkal, és a Nemzeti Népegészségügyi Központtal, hiszen elsősorban ezek az irányító szervek határozzák meg, hogy milyen ütemben és terv alapján kell végrehajtani az oltási feladatokat. A Klinikai Központban 75 oltóhely szimultán működtetését tudják vállalni. A koronavírus járvánnyal összefüggő erőfeszítésekben részt vesz a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház is, melynek szakmai felügyeletét a Klinikai Központ, mint megyei irányító szerv biztosítja. 

Szabó Zoltán végezetül elmondta: komoly tervekkel vágott neki az elnöki megbízásnak, amelyek végrehajtását a COVID-helyzet ugyan lassítja, de nem akadályozza. Hozzátette: nagy örömére szolgált, hogy az elnöki kinevezésének első napján egyesült a Kenézy Gyula Campus a Nagyerdei Campus-szal – régi célkitűzés volt, hogy a Klinikai Központ integrációja megtörténjen.

A professzor hangsúlyozta: több, mint hatezer ember munkáltatójaként nagy örömmel és óriási ambícióval néz a jövőbe. 

- Szeretném például az újonnan alakult ellátórendszerben helyenként észlelhető kettősségeket megszüntetni, új profilokat erősíteni, a betegutakat optimalizálni, új klinikai egységeket létrehozni – ilyen lehet például a Gasztroenterológiai és Hepatológiai Klinika, vagy az önálló Reumatológiai Klinika. A sürgősségi ellátás további fejlesztése is a szívügyem, továbbá új Ortopédiai és Traumatológiai Klinika létrehozása is a vállalásaim között szerepel, miként az egynapos sebészeti ellátásban rejlő lehetőségek még hatékonyabb kiaknázását is tervezem. Mindezek azért szükségesek, mert az adott területek szakmai fejlődése és a színvonalas betegellátás így lesz még inkább biztosítható.

A teljes beszélgetéstitt tekinthetik meg: