305 évvel ezelőtt szentesítették Debrecen szabad királyi városi jogállását
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2020.04.11. 09:00 | Frissítve: 2020.04.11. 11:31
A Levéltár legmélyebb rejtekében, hét lakat alatt őrzik azt a kiváltságlevelet, mely Debrecent szabad királyi városi rangra emelte. A kiváltságot biztosító diplomát I. Lipót császár adta ki 1693 április 11-én. Máig ez a város napja. Szendiné dr. Orvos Erzsébet levéltárigazgató írása.
Debrecen a 17. század első évtizedeiben a Tiszántúl leggazdagabb és legnépesebb városa volt. A század végére azonban a török- és tatárdúlások következtében a kereskedődinasztiák által felhalmozott hatalmas vagyona elenyészett. A gyakorlatban élvezett számos kiváltsága is veszélybe került, ezért is törekedtek Debrecen város elöljárói a szabad királyi jogállás elnyerésére.
Az ódon városházán 1692-ben tanácskozó szenátorok jól megfontolták, hogy milyen kérésekkel álljanak a császár elé. A magisztrátus mentesítést kért mindenféle adó és közteher alól, kérték a hídvám és a vendégfogadó-jog elnyerését, végül, de nem utolsó sorban a szabad királyi városok közé való felvételüket.
A kiváltságot biztosító oklevél megszerzéséért 11 hónapig folytak a tárgyalások. Az alkudozást a város akkori vezetésének három meghatározó személyisége: Dobozi István és Komáromi Csipkés György szenátorok, illetve Pósalaki János főjegyző vezette.
A követeknek nem volt könnyű dolga: a reformáció fészkeként ismert város érdekét kellett képviselniük a katolikus császárvárosban, Bécsben. Persze nagyon sok pénzébe és ajándékába került a városnak, és sokat kellett kilincselni érte. A benyújtott kérvény egyik hivataltól a másikig vándorolt, míg eljutott a császár elé. A döntés azonban nagyon pozitív volt: a városnak csaknem minden kérése teljesült.
A követek által megszerzett királyi adománylevél idén 327 éves. A Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának legféltettebb kincsei közé tartozik. A vörös bársonnyal fedett diplomán zsinóros pecsét függ, melynek tokja színezüst arannyal futtatva. Rajta kétfejű sas látható. Színesen betűzött lapjai barokkosan díszítettek.
Debrecen a kiváltság elnyerésével földesúri függőségű mezővárosból szabad királyi város lett, ami azt jelentette, hogy csak a királynak voltak alávetve, neki fizették az adót, várfalat építhettek, polgárai szabadon végrendelkezhettek, szabadon használhatták címerüket, és számos olyan gazdasági kiváltsággal élhettek, melyek fejlődését biztosították.
A kiváltság törvénybe iktatására azonban több, mint két évtizedet kellett várni. Az erről szóló 108. törvénycikk csak 1715. áprilisában jelent meg a katolikus egyház és a ferences rend befogadását követően.
A kiváltságlevélnek köszönhetően Debrecen a sok-sok szenvedés után újra virágzásnak indult, és a régió kiemelkedő városává vált.
Dobozy István, Komáromy Csipkés György és Pósalaky János nem véletlenül tért haza elégedetten 1693-ban. A kiváltság, amit megszereztek Debrecennek, a múltban minden magyar város számára, mely azt elérhette, élete és történelme legnagyobb eseménye és büszkesége volt.
Debrecent pusztították törökök, tatárok és németek. Ha gazdag volt, kifosztották és felperzselték. Mégis megmaradt a lángokban, újraéledt és gazdagodott nemcsak vagyonban, de a tudomány és a művészet eszközeiben is, köszönhetően az évszázadokon át szerzett és őrzött szabadságoknak. Munkatársaimmal együtt kívánom, hogy városunk élete a jövőben legyen éppolyan békés, mint amilyen küzdelmes volt a múltban. Maradjon továbbá is erőssége a magyarságnak, példája a hazaszeretetnek!
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)