Milliós hiteleket vettek fel fiktív papírokkal: megúszták a börtönt
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2013.11.19. 13:54 | Frissítve: 2013.11.19. 16:37
Az elsőrendőr vádlott mellett további húsz vádlottja van annak a szocpolcsalási ügynek, amiben kedden hozott ítéletet a Debreceni Járásbíróság.
A Debreceni Járásbíróság huszonegy vádlottból húszat bűnösnek mondott ki költségvetési csalás bűntette vagy vétsége miatt, ezért 5 hónap és 2 év közötti börtönbüntetésre ítélte a vádlottakat. A bűncselekményt a vádlottak tettesként, társtettesként, bűnsegédként, felbujtóként követték el. Egy vádlottat a bíróság két év próbára bocsátott. Három vádlottnak azonban mégis börtönbe kell vonulnia, mivel őket korábban más ügyekben már felfüggesztett börtönre ítélték.
Bár az eredeti vád jogosulatlan gazdasági előny megszerzéséről szólt, időközben a vádhatóság is módosította a vádat, illetve az ügy elbírálását az új Btk. is befolyásolta. Az új Büntető Törvénykönyv ugyanis kedvezőbb lett a vádlottak számára, ezért az enyhébb elbírálást kellett alkalmazni. Ez az oka annak is, hogy a vádlottak közül csak azoknak kell letölteniük a kiszabott szabadságvesztést, akik felfüggesztett vagy feltételes szabadlábra helyezés hatálya alatt álltak. A többiek esetében az új Btk. szellemében a börtönbüntetés végrehajtását 2 - 5 év próbaidőre függesztette fel a bíróság. Az elsőrendű vádlott például 2 év börtönt kapott 5 évre felfüggesztve, ha tehát 5 éven belül összetűzésbe kerül a törvénnyel, a szabadságvesztését le kell töltenie.
A tényállás szerint 2009-ben debreceni, hajdúsámsoni és derecskei lakásokat érintően születtek színlelt adásvételi szerződések. A vádlottaknak nem volt igazi tulajdonszerzési szándékuk, a 450.000 - 2.400.000 forintos lakástámogatások megszerzése vezérelte őket. Megpróbálták alaposan alátámasztani jogosultságukat, így többek között hamis munkáltatói igazolásokat, fiktív munkaszerződéseket és TB bejelentésről szóló igazolásokat nyújtottak be a bankokhoz, amelyekhez még valótlan költségvetéseket, építési szerződéseket is mellékeltek. Volt olyan alkalom, hogy még a munkabért is átutalták, hogy kérhessenek róla banki kivonatot. A „bér” átvevője aztán ezt a pénzt visszafizette a „munkaadónak”. Az egyik vádlott ilyen céllal hozott létre egy gazdasági társaságot, a színlelt cég aztán jó munkaadónak bizonyult – papíron. Egy másik vádlottnak az volt a feladata, hogy egzisztenciálisan kiszolgáltatott, ezért könnyen befolyásolható embereket hajtson fel, akik jogosultak az otthonteremtési támogatásra.
A bírósági tényállás szerint az I. r. H. Gábor, a III. r. D. Károly és a XI. rendű vádlott, K. György voltak az ügy mozgatórugói. Egyikük, mint építési vállalkozó így próbált a maga módján kilábalni a válságból. A bíróság indoklása szerint azt, hogy ezeknek a családoknak a több százezres önerőre kilátásuk sem volt, az I. rendű vádlottnak is tudnia kellett, hiszen ő hivatásos hitelközvetítőként dolgozott és még pénzintézeti vizsgával is rendelkezett. A kiszemeltek anyagi helyzetét mi sem mutatja jobban, mint hogy még az ügyintézésre is autóval szállították őket. Nekik például a bírósági eljárás során is gondot okozott az, hogy a távolsági buszjegy árát megelőlegezzék.
Az eljárást egyébként mintegy fél évvel hosszabbította meg a vádlottak hozzáállása, többüket ugyanis rendszeresen csak rendőri elővezetéssel sikerült a tárgyalásra hozni.
Az ítélet nem jogerős, az ügyész és néhány vádlott három nap gondolkodási időt kértek. Mások enyhítésért fellebbeztek, vagy tudomásul vették az ítéletet.
Dehir - Nem mennek börtönbe a debreceni szocpolcsalók
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)