Lecsuktak egy debreceni kereskedőt, mert nem tartotta be a hatósági árat... 75 éve

---

Debrecen - Nem példa nélküli az árkorlátozás az ország történetében. A második világháború után nem finomkodtak a bíróságok.

---

Mint ismert, 2021 őszén átmenetileg árstopot vezetett be egyes alapvető élelmiszerekre –  kristálycukor, liszt, étolaj, sertéscomb, csirkemell, csirke far-hát és tej – a kormány. Ezen termékek ára nem lehet magasabb a 2021. október 15. napi árnál. Az árstopot nemrégiben kiterjesztették a tojásra és a burgonyára, amit a 2022. szeptember 30-ai árnál tilos drágábban árusítani. 

Fotó: Balogh Zoltán/MTI

Az ilyen intézkedés nem példa nélküli Magyarország történetében, a második világháború után az infláció miatt még szélesebb volt azon termékek köre, melyeknek központilag maximalizálták az árát.

Pénteken mutatták be A debreceni jogszolgáltatás története című könyv második kötetét. Ez már a hatodik kiadványa azon sorozatnak, melyben a Debreceni Törvényszék az illetékességi területén működő bíróságok, illetve azok joggyakorlatának történetét mutatja be.

A könyvben egy ide passzoló rész is található, mely arról szól, hogy 1947 januárjában súlyos ítéleteket szabtak ki árdrágításért a Debreceni Törvényszéken.

A legrosszabbul Bakos Imre debreceni piaci árus járt, aki 5 kiló fejeskáposztát 3,25 forint helyett 4,5 forintért adott el, ezért egyhónapi fogházra ítélték.

Tóth János Vörös hadsereg úti Hangya-kereskedősegéd egy kisdoboz VIM tisztítószert 92 fillér helyett 1 forintért adott, ezért 200 forint pénzbüntetésre ítélte a bíró. Ha azt számoljuk, hogy most egy doboz tisztítószer ezer forint körül van, a mai áron számítva ez egy 200 ezer forintos büntetésnek felelne meg.

Zarír Endre, az egykoron a Pesti utca és a Mester utca sarkán lévő kereskedés tulajdonosának felesége egy karika cérnát 2,4 forintért adott el egy vevőnek, holott annak hatóságilag megállapított ára 2,27 forint volt, így őt 300 forint pénzbüntetésre ítélték.

Az árstop rendelkezéseit most is ellenőrzik, s aki vét ellenük, azt megbírságolhatják. A bírság összege ötvenezertől akár több millió forintig terjedhet.

Az árstopról szóló rendeletnek az árkorlátozás mellett van egy olyan része, hogy a kereskedőknek ugyanakkora mennyiségben kellene a polcokra kihelyezni árstopos terméket, mint amennyit akkor árultak, amikor még nem volt ármaximailzálás. Ezt láthatóan egyetlen üzlet, szupermarket nem tartja be (a kereskedők azt mondják, jóval drágábban tudják beszerezni a terméket, mint amennyiért el kellene adniuk), ezért azonban nem is nagyon szankcionálják őket.