Futástól a diplomáciáig: egy debreceni lány, aki tudja, hogy mit akar
Szerző: Gurbán György | gurban.gyorgy@dehir.hu Közzétéve: 2017.05.20. 11:07 | Frissítve: 2017.05.21. 13:46
Debrecen – Énekel, atletizál, modellkedik és diplomáciát tanul. Sárkány Fanni azt vallja, egy nap nem is 24 órából áll...
Ha Sárkány Fanni egyszer arra adná a fejét, hogy névjegykártyát csináltat magának – előbb-utóbb ez elkerülhetetlenné válik –, bizonyosan nem lesz elég számára a hagyományos lapfelület: neki inkább egy A3-as méretű táblára kell majd felvésetnie, mi mindennek vallhatja magát. Éneklés, atletizálás, modellkedés, diplomácia, anglisztika – mindez egy emberben fér meg. És tényleg megfér...
Sárkány Fanni: Azért az A3-as lap kissé túlzás. Na jó, tényleg foglalkozom néhány dologgal...
Dehir.hu: És mi volt először meg neked, az éneklés, a sport vagy a modellkedés?
Sárkány Fanni: Az ének. Leginkább népdaléneklés formájában, iskolai és egyéb fellépéseim voltak vele. Az atlétikát jóval később, 15 évesen kezdtem el.
Dehir.hu: Nem kapkodtad el...
Sárkány Fanni: Tényleg későn kezdtem el futni, ráadásul eleinte csak hobbiként, mert csak annyi célom volt vele, hogy izmosabb legyek. Aztán 17 évesen vált komolyabbá a dolog.
Dehir.hu: Eleinte gátfutóként.
Sárkány Fanni: Igen, biztató eredményeim is voltak, de abbahagytam, mert kifejezetten féltem a gáttól.
Dehir.hu: Nem csodálom. Szörnyű nagyot lehet esni, ha valaki elmér egy gátat.
Sárkány Fanni: Hát ez az. Át is tértem a síkfutásra, a 400 méter lett a számom. Érdekes, mióta nem vagyok gátas, a gát is jobban megy.
Dehir.hu: Milyen eredményeidre vagy a legbüszkébb?
Sárkány Fanni: Hat évig voltam magyar válogatott korosztályosként és felnőttként. 2013-ban Dublinban ott lehettem váltóban az Európa-bajnokságon a 4×400-as váltó tagjaként ezen kívül sokszoros magyar bajnok vagyok. Nagyon fontosnak tartom a Magyar Egyetemi-Főiskolai Országos Atlétikai Bajnokságon elért győzelmemet is. Nem panaszkodhatom. Ma már, miután Budapestre szólítottak a tanulmányaim, a Honvéd pályáján edzek, fel is vetették, hogy igazoljak oda, de nemet mondtam. A Debreceni Sportcentrum-Sportiskola igazolt versenyzője vagyok ma is, igazi debreceni lelkű. Az is maradok.
Dehir.hu: Pedig nem is itt születtél...
Sárkány Fanni: Nem bizony, hanem Egerben, de már három éves koromban ide költözött a család. A barátaim azzal ugratnak néha, hogy bennem van az egri bikavér.
Dehir.hu: ???
Sárkány Fanni: Mert Egerben és a bika jegyében születtem.
Dehir.hu: És a zenében hogyan jutottál el az erdélyi népdaloktól a popzenéig?
Sárkány Fanni: Mindig is voltak nagy kedvenceim, például Shakira, majd Adele – mostanság pedig, mióta a jazz is elkezdett érdekelni, Norah Jones. A gimnazista korszakom zenekara, a 2Joints – ahol öt évig énekeltem – nagyon fontos szerepet töltött be az életemben. A csapat már tulajdonképpen feloszlott, de igazán mégsem, mert néha találkozunk, a Campus Fesztiválon is felléptünk. Aztán, miután Budapestre kerültem, lettem tagja a Zságbamacska zenekarnak, amit rendkívül élvezek, noha korábban inkább hip-hopot és reggae-t énekeltem.
Dehir.hu: Különös muzsika a tiétek.
Sárkány Fanni: Így is lehet mondani. Mi inkább azt mondjuk: gipsy-swing-rock. Vannak saját szerzeményeink és népszerű magyar és külföldi slágereket is előadunk – persze a magunk módján ,,átmacskásítva”. Azt szokták mondani, a macska szabadelvű állat, szinte soha nem azt csinálja, amit az emberek várnának tőle, csak ha éppen ahhoz van kedve. Valahol ilyen a mi zenénk is.
Dehir.hu: A fővárosban az ELTE diákja vagy. Milyen út vezetett el idáig?
Sárkány Fanni: A Debreceni Egyetemen végeztem angol-média szakon, most az ELTE-n vagyok nemzetközi tanulmányok mesterképzésen. Nemsokára végzek, utána azonban még jogot is szeretnék tanulni. Hamarosan gyakornok leszek több helyen is és ősszel vár Brüsszel.
Dehir.hu: A modellkedésről el ne felejtsünk ám szót ejteni. És a Fórum topmodellje versenyen láttalak először, ebbéli minőségedben.
Sárkány Fanni: Oda fogadásból kerültem. Arra már nem is emlékszem, miben fogadtunk apukámmal, de a tétjére igen: ha veszítek, el kell indulnom ezen a versenyen.
Dehir.hu: Hadd találjam ki – vesztettél...
Sárkány Fanni: Igen, de ez a veszteség nyereséggé változott. Mert élveztem a versenyt, pedig nem vagyok igazán magassarkús csaj. De élmény volt, sok kedves ismerősre tettem szert ekkor. A fotózásokat is megszerettem, mert érdekes, izgalmas megmutatni, mi rejlik az emberben.
Dehir.hu: Ezek után komolyan érdekelne, hogyan építed fel a napjaidat.
Sárkány Fanni: Sokan segítenek nekem, szüleim, barátaim, a párom – sok jó emberrel vagyok körülvéve. Vannak, akik szerint egy nap 24 órából áll, szerintem többől. Én általában napközben az egyetemen vagyok, délután edzek, este próbálok, éjszaka pedig tanulok, de valamennyit aludni is igyekszem. Persze, nem könnyű ez néha, de ha valaki kellőképpen motivált és tudja, mit akar, látja maga előtt az utat, működhet a dolog.
Dehir.hu: Szokták mondani, hogy például az élsport mennyi lemondással jár.
Sárkány Fanni: Persze. Nehéz mindent mindennel összeegyeztetni fejben is. Nekem például az érettségim környékén állandóan lelkiismeretfurdalásom volt minden edzésem közben, mert az járt a fejemben, helyette tanulhatnék is. De rá kellett jönnöm, hogy azok, akik velem szemben csak tanulnak, valójában intenzív módon nem töltenek el több időt vele, mint én. Szerintem az a kulcsa mindennek, hogy arra koncentráljunk mindig, amit csinálunk.
Dehir.hu: S azt lehet-e már tudni, mit hozhat, mit kell hozzon számodra a jövő?
Sárkány Fanni: Elsősorban diplomáciával, államközi kapcsolatokkal szeretnék foglalkozni. Annak idején Magyarországot képviseltem atlétaként a versenyeken. Most ugyanezt szeretném tenni intellektuális téren is.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)