A Legfelsőbb Bíróság elé is kerülhet a Balla-gyilkosság
Szerző: Takács Péter Levente | takacs.peter.levente@dehir.hu Közzétéve: 2010.11.10. 10:52 | Frissítve: 2010.11.10. 10:52
Csütörtökön másodfokon folytatódik a Balla-gyilkosság tárgyalása a Debreceni Ítélőtáblán. A Dehir.hu a lehetséges forgatókönyveknek járt utána.
Mint ismert, idén májusban 12 év fegyházban letöltendő büntetésre ítélte a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Balla Irma meggyilkolásáért az önkormányzati képviselő fiát, Schönstein Sándort. Ahogyan azt a Dehir.hu is megírta, a Debreceni Ítélőtábla novemberre tűzte ki a gyilkosság másodfokú tárgyalását. Az is kiderült, hogy a bíróság nyilvános ülésen tárgyalja az ügyet.
A magyar büntetőjog egyik jellegzetessége, hogy másodfokon kétféleképpen járhat el a bíróság, az egyik a tárgyalás, a másik a nyilvános ülés. Míg a tárgyaláson van lehetőség a bizonyításra, szakértőket, tanúkat meghallgatni, bizonyítékokat bemutatni, addig a nyilvános ülésen nincsen bizonyítás, ott a bíróság meghallgatja a perbeszédeket, a vádlottat, majd ítéletet hoznak. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy bármikor át lehet térni tárgyalásra, amennyiben van olyan bizonyítási indítvány, amelynek helyt ad a tanács. Ezt továbbgondolva arra a következtetésre juthatunk, hogy ezen írás keletkezéséig a Balla-ügyben nincs olyan bizonyítási indítvány, amelynek helyt adott volna a bíróság, akkor ugyanis rögtön tárgyalássá nyilvánították volna a nyilvános ülést.
De maradjunk a nyilvános ülésnél: először a bíróság számba veszi a megjelenteket, ezt követően ismertetik az elsőfokú ítéletet és a jogorvoslati kérelmeket, majd ismét lehetőség van bizonyítási indítvány benyújtására. Amennyiben van, a tanács összegyűjti és elbírálja őket, ha valamelyiknek helyt ad, akkor kezdődhet a bizonyítási eljárás. Ekkor már tárgyalásról beszélünk, ilyenkor akár új tárgyalási időpontot is kitűzhet a bíróság, amikorra beszerzik a bizonyítékot vagy beidézik a tanúkat.
Ha azonban egyik indítványt sem fogadják el, akkor a perbeszédekkel folytatódik a nyilvános ülés. Elsőként az ügyész, majd a védő, végül a vádlott beszél az utolsó szó jogán. Ezután a tanács visszavonul ítéletet hozni. Utóbbi két momentumnak nincs időkorlátja, így a vádlott akár órákig is beszélhet az utolsó szó jogán, de az ítélethozatal is elhúzódhat.
A bíróság háromféleképpen dönthet. Helybenhagyhatja az elsőfokú ítéletet, megváltoztathatja vagy hatályon kívül helyezheti. Amennyiben helybenhagyja, akkor marad az első fokon megállapított büntetés. Változtatásnak számít egy apró módosítás, de az is, ha egy évvel csökkentik vagy növelik a szabadságvesztés idejét, súlyosbítani azonban csak akkor lehet, ha az elsőfokú ítélet után az ügyész azt kérte. Változtatásnak számít a felmentés is. A Balla-gyilkosság ez esetben a Legfelsőbb Bíróság elé kerülne. A magyar jogrend egyik sajátossága ugyanis, hogy ha az elsőfokú és a másodfokú döntés ellentmond egymásnak, akkor az ügy harmadfokon folytatódik.
A harmadik lehetőség a hatályon kívül helyezés, ekkor a másodfokon eljáró bíróság visszaküldi az ügyet az első fokra, de már iránymutatással. A hatályon kívül helyezés oka lehet ugyanis, hogy az ítélet nem kellően megalapozott, esetleg a döntést nem indokolták meg kellően, de ide sorolhatnánk a nyilvánosság kizárását is. Ekkor tehát az első fokon újrakezdődik az ügy, de már az előző tárgyalás hibáit kijavítva.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)