400 milliót tettek zsebre: nagystílű sikkasztók ügyét tárgyalja a Debreceni Törvényszék
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2021.06.30. 08:45 | Frissítve: 2021.07.01. 11:38
Debrecen - A vádlottak kétszemélyes bankfiókként működtek, 31 lakossági és 21 vállalati ügyfelet károsítottak meg. Több mint 800 millió forintot forgattak jogellenesen.
Előkészítő ülést tart a Debreceni Törvényszék annak a két vádlottnak az ügyében, akikkel szemben különösen nagy értékre, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat az ügyészség.

A vádirat szerint a két vádlott 2007. márciusától 2017. szeptemberéig több, mint 10 éven keresztül egy takarékbank ugyanazon fiókjában dolgoztak együtt Debrecenben. A közös munka a takarékbank egy másik fiókjában folytatódott tovább 2018. februárjától 2018. áprilisáig, amíg a fiók be nem zárt. A vádlottak több esetben kétszemélyes fiókként működtek, azaz munkájukat harmadik személy vagy felső vezető közvetlenül nem ellenőrizte.
A két vádlott valamennyi, a pénzintézetnél vezetett lakossági és vállalati ügyfél számlájához hozzáfért, azokon pénzügyi műveleteket végezhettek. Ennek során a vádlottak 31 lakossági és 21 vállalati ügyfelet károsítottak meg több mint 400 millió forint értékben.
A két nő a takarékszövetkezet ügyfelei részére vezetett számlákról aláírást nem tartalmazó vagy hamisított bizonylatok felhasználásával, az ügyfelek tudta és beleegyezése nélkül, erre irányuló megbízás hiányában vette fel a különböző összegeket.
A sikkasztás leplezése érdekében a számlakivonatok kézbesítési címeit saját lakóhelyükre, valamint az általuk használt elektronikus levelezési címre változtatták meg, majd a kivonatok tartalmát módosítva azokat vagy a személyes ügyintézések alkalmával adták át az ügyfeleknek a fiókban – több esetben az ügyfél többszöri reklamációját követően – vagy az erre szolgáló központi rendszert mellőzve, saját elektronikus levelezési címükről juttatták el az arra jogosultaknak. A vádlottak által rögzített levelezési cím nem egyezett meg az ügyfelek valós címével, azok vagy nem létező címek voltak vagy az ügyben nem érintett személyekhez voltak köthetőek. A valótlan levelezési címek rögzítése is a "fedést" szolgálta.
A vádirat szerint a két vádlott az elsikkasztott pénz hiányának leplezése céljából 31 lakossági és 21 vállalati számlán végeztek jogellenes tranzakciókat jogosulatlan átvezetések formájában összesen több mint 864 millió forint összegben. Ezekről persze a számlatulajdonosoknak nem volt tudomásuk, azokra megbízást egyik esetben sem adtak.
A vádlottaknak a különböző számlák közötti átvezetésekkel az volt a céljuk, hogy a döntő többségben készpénzben felvett összegek hiányát ügyfeleik a pénzügyi tranzakcióik lebonyolításakor ne észleljék.
A vádlottak arra is törekedtek, hogy a jogosulatlan átutalásokkal érintett ügyfelek közvetlenül velük tartsák a kapcsolatot. Az ügyfelek készpénzfelvételi igényeit megismerve gondoskodtak arról, hogy a tervezett tranzakcióik minimális fedezete a számlákon rendelkezésre álljon, mely összegeket vagy készpénz befizetés vagy más számlákról történő jogellenes átvezetés útján biztosították. Az előre nem tervezett pénzügyi műveletek esetén a vádlottak újabb időpontot javasoltak, illetve távollétüket az ügyfelek részére bejelentették, így biztosították, hogy a felvenni kívánt összeg a számlán minden esetben ott legyen.
A vádlottak kihasználták, hogy a bankfiók kis létszámú volt, továbbá azt, hogy a sértett pénzintézet az évek során folyamatosan átalakult, az ellenőrzés hiányos volt, továbbá az ügyfelekkel jó kapcsolatot alakítottak ki.
A lakossági ügyfeleket több mint 90 millió, míg a vállalati ügyfeleket több mint 310 millió forinttal károsították meg. A vádlottak azonban a leírtak alapján 864 millió forintot kezeltek jogellenesen.