Zacskóból fogunk friss levegőt szívni a klímagyilkos tehenek miatt?
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2016.04.04. 14:42 | Frissítve: 2016.04.05. 08:45
Debrecen – Ki a felelős inkább a globális klímaváltozásért? És mi lesz, ha megolvadnak az állandóan fagyott mocsarak?
Hamarosan, a Föld napján írják alá a decemberi párizsi klímacsúcs egyezményét az ENSZ-tagállamok. Szegedi Sándor, a Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszékének vezetője elmondta, a klímacsúcson végre egységes volt az az álláspont, hogy elsősorban az emberi tevékenység felelős a klímaváltozásért, ez ellen pedig tenni kell.
Sok cikk szól arról, hogy a globális felmelegedés az egyik elsődleges oka a tehenek „metángáz-kibocsátása”. A szakember a Debrecen Televízió Zöldkamera című műsorának felvételén beszélt arról, hogy a széndioxid mellett valóban a metán a második legfontosabb üvegházhatású gáz. A metán (régebbi nevén mocsárgáz) minden olyan helyen kialakul, ahol szerves anyag bomlik levegőtől elzárva.
Például az ázsiai rizsföldeken az oda kihelyezett szerves anyag, trágya is termel metánt, az viszont nem pontosan követhető, hogy mennyit. Figyelembe véve, hogy több millió hektár rizsföld van Ázsiában, ez a kibocsátás hatalmas lehet. Szegedi Sándor elmondta, a globális felmelegedés miatt a sarkkör környéki területeken, Oroszországban, Kanadában, Alaszkában az úgynevezett permafroszt, állandóan fagyott talajok megolvadhatnak. Ezek jelentős részben fagyott mocsarak, melyek mélyhűtött állapotban több millió tonna metánt tárolnak, ez szabadulhat fel az olvadás hatására. A tanszékvezető szerint ha sikerül megvalósítania a párizsi klímacsúcson megfogalmazottakat, azaz hogy a globális felmelegedés mértéke ne haladja meg a 2 fokot, akkor ez még kordában tartható lenne.
A beszélgetésben szó esett arról, hogy Kínában már palackozott és zacskós hegyi levegőt is kínálnak a városlakóknak. Szegedi Sándor szerint az olyan dinamikusan iparosító országokban, mint Kína, a nagyvárosokban hatalmas szmog alakul ki, elviselhetetlenné válik a levegőminőség.
„Eljutottunk odáig, hogy az egyébként elvileg emberi életre leginkább használt és alkalmas városi környezetben bizonyos méret felett és bizonyos terülteken a levegőminőség tartós megtelepedésre alkalmatlanná válik” – fogalmazott a tanszékvezető.
Szegedi Sándor elmondta, hogy Debrecenben „szerencsére” csak a szállóporral szokott gond lenni, a káros gázok koncentrációja messze elmarad az egészségügyi határértéktől. A város környékén sok mezőgazdasági terület van, s amikor még vagy már nincs növény rajtuk, nagy szélnél jelentős mennyiségű por kavarodik fel, ez rontja időnként a debreceni levegőt, melynek azért általánosságban jó a minősége.
A teljes beszélgetést a Debrecen Televízió Zöldkamera című műsorában láthatják (kb. 15 perctől).
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)