Szólláth Tibor: nem túlzás tragikusnak leírni a mezőgazdaság jelenlegi helyzetét
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2022.10.04. 08:00 | Frissítve: 2022.10.04. 08:08
Debrecen – Számos kihívással kell megküzdenie a magyar agrárium szinte minden szereplőjének, a nyári aszály, az elmúlt időszak folyamatos drágulásai, illetve az emberi erőforrások okozta problémák komolyan megnehezítik a gazdák, a termelők és a feldolgozók életét.
Nem egyszerű a jelenlegi helyzet a magyar mezőgazdaságban. Melyek a szakma válaszai, javaslatai, és milyen a jövőkép, többek között erről is beszélt Szólláth Tibort, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei elnöke a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában.
Fotó: Nagy István Facebook-oldala
Szólláth Tibor rámutatott, nem túlzás tragikusnak leírni a mezőgazdaság mostani helyzetét: a ma élő aktív gazdálkodó generáció nem látott még ilyen szituációt.
– Minden halmozódik, kezdődött a koronavírussal, aztán most itt volt az aszály és erre még rájött egy energiaválság, ez így együttesen nagyon komoly fejtörést okoz most mindenkinek. De az agrárium szereplői mindig arról voltak híresek, hogy egyrészt leleményesek, másrészt pedig optimisták.
A koronavírus kapcsán arra jöttek rá, hogy azok az ellátási láncok, amik több ezer kilométeren tartanak, nagyon sérülékenyek.
Felborultak azok a piaci folyamatok, amikről úgy gondolták, hogy standard módon működnek.
– Voltak veszteségek, de a magyar agrárium ebben a helyzetben megállta a helyét – mondta az elnök.
Az elnök kifejtette, ez az év egy száraz periódussal kezdődött, áprilisban hullott csak a sokéves átlagtól több csapadék, a nyár is egy rendkívül aszályos időszak volt. Szeptemberben annyi csapadék esett le, mint azt megelőzően egész évben.
Szólláth Tibor arról is beszélt, hogy mi lesz a talajban lévő tápanyagokkal, illetve azok hiányával mit tudnak kezdeni.
– A gazdák kevesebb tápanyagot juttatnak ki, vagy megpróbálnak alternatív megoldásokat keresni. Sajnos az állatállomány mennyisége nem teszi lehetővé, hogy istállótrágyával pótoljuk a tápanyagot, a műtrágyák pedig nagymértékben drágultak. Az elmúlt évtizedben bekerültek új fejlesztések is a termesztésekbe, biológiai alapú trágyák.
Úgy véli, a gazdálkodás át fog alakulni, a növényvédőszerek és a tápanyagutánpótlás mesterséges anyagainak a csökkenésével is számolhatunk az elkövetkező évtizedekben.
– El tudom képzelni, ha fajlagos mennyiségről beszélünk, hogy egy alacsonyabb szintre állunk majd be, bár azok a termőhelyadottság, amelyekkel rendelkezünk, ezt nem feltétlenül indokolják. Az is kérdés, hogy ezek az árak állandósulnak-e, s hogy a végfogyasztó meddig képes és hajlandó elmenni.
Szólláth Tibor rámutatott, hogy egy paradigmaváltás megy végbe és nem a mennyiséget, hanem a minőséget helyezzük előtérbe, akkor körvonalazódik egy ökológiai gazdálkodási forma, amely a fenntarthatóságot magában hordozza. A mostani ipari gazdálkodása termelési mennyiségei nagyobbak, mint amennyit az ökológiai gazdálkodással elérhetünk.
A vízgazdálkodás fontosságával kapcsolatban az elnök kiemelte, idén ezermilliárd forintnyi kiesés van az aszály miatt, ennyi termény nem termett meg, emiatt nem is értékesülhet. A vízgazdálkodásban is paradigmaváltásra van szükség, ugyanis van megoldás.
– Ha másra nem volt jó ez az év, arra igen, hogy sok tabunak számító kérdést feltehettünk: az egyik ilyen, hogy vízszintemelés nélkül nem tudjuk növelni a talaj víztartalmát. Olyan szintű a talajvíz szintjének a csökkenése a Kárpát-medencében, hogy azzal fenyeget, hogy a megszokott életformánk jelentősen változik majd meg.
Az elnök úgy véli, ha annyit ráköltenénk egy évtized alatt a vízmegtartó rendszerekre, mint amennyi idén kiesett a mezőgazdaságból, akkor fenntarthatóak lennének a mostani gazdálkodási állapotok is.
A teljes beszélgetést megtekintheti a videó második részében: