Pósán nem kötné nyelvvizsgához a továbbtanulást
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2011.11.30. 11:30 | Frissítve: 2011.11.30. 14:20
Magyar állami ösztöndíjjal, részösztöndíjjal, és önköltséges formában folytathatják a jövőben tanulmányaikat a felsőoktatási hallgatók - mondta Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter az új felsőoktatási törvényről szóló javaslatot ismertetve szerdán a parlamentben. A Fidesz szerint nem tandíjat vezetnek be, az MSZP szerint viszont éppen erről van szó. .
A tárcavezető expozéjában szólt arról is, hogy a beiratkozás előtt a kormány által kidolgozott feltételekkel hallgatói szerződést kell majd kötni. Alapképzésre érettségi bizonyítvánnyal, 2016-tól egy középfokú nyelvvizsgával lehet majd belépni.
A hallgatói keretszámokat a kormány a felvételi időpontját megelőző évben teszi közzé - mondta, hozzátéve: a számok szétosztásakor a nemzetstratégiai célokat, a közép- és hosszú távú munkaerő-piaci előrejelzéseket, a végzett hallgatók pályakövetési adatait, és az adott képzési területen az alap- és osztatlan szakok arányát veszik figyelembe.
A tárca vezetője kiemelte a pedagógusképzés átszervezését. Mint kifejtette: "az osztott képzés nagyon előnytelen volt", a természettudományos tanárképzés utánpótlása gyakorlatilag megszűnt. Teljesen átszervezik a pedagógusképzést, külön pedagógusképző központokat hoznak létre, gondolva az alsó, a felsőtagozatos, a gimnáziumi tanító- és tanárképzésre.
Fidesz: alapvetően a helyes a koncepció, de szükség van módosításokra
Pósán László, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a törvényjavaslat a felsőoktatás főbb problémaköreit alapvetően jól ragadja meg, de nem állítja, hogy hibátlan és azt sem, hogy minden a helyén van, ezért bizonyos pontokon módosításokat javasol.
Szerinte a javaslatban a felsőoktatás minőségét javító szabályok "Janus-arcúra" sikerültek, vannak jó és vitatható elemei. Úgy vélte: helyes, hogy a tervezet szűkíti azon pontok arányát, amelyek nem a tudáshoz kapcsolónak, hogy szabályozza a diákokat tanulásra ösztönző erőket és gátat akar szabni annak a folyamatnak, hogy minden intézmény gyors ütemben bővítse képzési kínálatát.
Azt ugyanakkor nem tartotta jónak, hogy csak akkor lehet egy intézmény egyetem, ha a jövőben ötéves átlagban évente 60 PhD-s végzős bocsát ki. Szerinte ezt helyesebb lenne százalékos arányhoz kötni vagy más rugalmas megoldást találni, mert ellenkező esetben a felsőoktatási intézmények alapvető érdeke az lesz, hogy erőnek erejével "odarugdossák a megfelelő számú gyereket".
A fideszes politikus azt sem tartja helyesnek, hogy a felsőoktatási felvételi kritériumaként megjelenik a C típusú nyelvvizsga, szerinte ugyanis ezzel a családok pénztárcájához kötnék, ki tanulhat tovább. Ma a közoktatási rendszer nem alkalmas arra, hogy a tömegében nyelvvizsgát tegyenek a diákok, akinek ez sikerül, azok általában különórára, nyelviskolákba járnak, amit a szülők vásárnak meg a piacon - tette hozzá a politikus, aki azt javasolta, hogy inkább a kötelező idegen nyelvből tett érettségi maradjon feltétel.
Az ellenzéki nyilatkozatokkal kapcsolatban hangsúlyozta: a javaslatban nem tandíjról van szó, hanem ösztöndíjrendszerről. Mint mondta, 2008-ban konkrét valóság volt a tandíj bevezetésének lehetősége, és népszavazás kellett, hogy ezt megakadályozzák, a jelen helyzetben viszont egy diákhitel-konstrukciót készít elő a kormány. "Azért a kettő nem egy és ugyanaz" - jegyezte meg.
MSZP: Magyarország érdekeit és a kormányprogram céljait sem szolgálja a törvényjavaslat
Hiller István, az MSZP vezérszónoka azt mondta: a javaslat nem szakmai, hanem gazdasági okokból született, hiszen a kormány 20 százalékkal akarja csökkenteni a felsőoktatás támogatását, és ehhez keresi a megfelelő ideológiát és törvényszöveget. Az elmúlt 50 évben példa nélküli, hogy egy év alatt 39 milliárd forintos kivonás történik - tette hozzá a volt oktatási miniszter.
Szerinte a javaslat nem szolgálja Magyarország érdekeit, és a kormány saját programjával, a munkahelyteremtéssel és a beruházások ösztönzésével is ellentétben áll. Minden felmérés azt mutatja, hogy ha valaki diplomával rendelkezik, nagyobb esélye van elhelyezkedni a munkaerőpiacon és nehezebben veszíti állását, ezzel ellentétben - folytatta - a javaslat 53.500-ról 30 ezer főre csökkenti a hallgatói keretszámot, állami ösztöndíjnak nevezi az eddigi költségtérítéses képzést, az önköltséges hallgatókat pedig tandíjrendszerben akarja tanítani. Mint mondta, több év alatt a jelenlegi 370 ezer fős hallgatói réteget mintegy 150 ezer fővel fogják csökkenteni, amivel a magyar ifjúság nagy részét tudatosan nem engedik be felsőoktatásba.
Közölte: az MSZP, figyelembe véve az ország teherbíró képességét, azt javasolja, hogy az államilag finanszírozott helyek számát arányítsák a 2011-érettségit tett hallgatók számával, és ez legyen a konstans a következő években.
A tandíjról azt mondta: 2008-ban egy olyan rendszert vezettek volna be, amivel a szegény sorból jövő, tehetséges diákok ösztöndíjat kaptak volna, a vagyonos családból származó, nem teljesítő tanulók viszont nettó befizetői lettek volna a felsőoktatásnak, ezt azonban a Fidesz "populista népszavazási kezdeményezése" megakadályozta. Nehéz lehet úgy ismertetni ezt a javaslatot, hogy három évvel ezelőtt pont ezt támadták - jegyezte meg.
Szerinte a javaslatban szereplő önköltséges képzéssel a költségtérítés dupláját fizettetik meg, ami egy orvosi képzésnél hat év alatt meghaladhatja a 10 millió forintot, így egy nyugat-dunántúli diáknak olcsóbb lesz Ausztriában orvosnak tanulni.
Hiller István átgondolatlannak tartotta, hogy a leendő hallgatók majd csak januárban tudhatják meg, hogy a februári felvételin milyen szakon, mennyit kell majd fizetniük és milyen államilag támogatott helyekre pályázhatnak.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)