Gulyás Gergely: ha lesz megegyezés az Európai Bizottsággal, jelentősen emeljük a pedagógusok bérét
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2022.10.13. 13:25 | Frissítve: 2022.10.13. 15:17
Budapest – A miniszter szerint a cél, hogy 2025-re a diplomás átlagbér 80 százalékát kapják meg a pedagógusok.
Csütörtök délután Gulyás Gergely számolt be a kormány legújabb döntéseiről. A Miniszterelnökséget vezető miniszter többek között a pedagógusbérekről is beszélt a tájékoztatón.
Mint mondta, az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásoknak része az is, hogy jelentős pedagógus-béremelést valósítsanak meg.
– A Bizottság ezen a területen konstruktívan és támogatóan lépett fel. Ez teszi lehetővé, hogy amennyiben a megállapodás létrejön, 2025-re elérjük azt a kitűzött célt, hogy a diplomás átlagbér 80 százalékát keressék a pedagógusok – fogalmazott Gulyás Gergely.
Kifejtette, ez az előrejelzések szerint azt jelenti, hogy
jövőre 20,8 százalékkal kell a pedagógusok bérét megemelni, 2024-ben – a jelenlegi bázishoz mérten – közel 25 százalékos emelés szükséges, 2025-ben pedig szintén a jelenlegi bázishoz mérten 29-30 százalékkal kell megemelni a pedagógusok bérét.
– Abban bízunk, hogyha sikerül megállapodni az Európai Unióval, akkor már január 1-jén is képesek leszünk a 21 százalékos emelésre – emelte ki a miniszter.
Hozzátette, számításaik szerint 2025-re a bruttó diplomás átlagbér 972 forint lesz, s ha sikerül a tanárok bérét több lépcsőben emelni, 777 ezer 673 forint lehet a diplomás pedagógus átlagbér.
Változás a napelemeknél
A miniszter emlékeztetett arra, hogy annak, akinek napeleme van, az abból származó energiát betáplálja a hálózatba. Ezen a szabályon változtatni kell, mert a magyar villamosenergia-hálózat egy nagyobb, költséges felújításig nem tud több energiát befogadni - közölte. A még elő nem jegyzett, be nem nyújtott igények kapcsán változtatnak, felfüggesztik a betáplálási lehetőséget, ezzel az eljárás is egyszerűsödik. Csak akkor lesz majd lehetőség újra a betáplálásra, ha a magyar hálózatot fejlesztik.
A kormány áttekintette az európai uniós tárgyalások állását is, s lehetségesnek látják a az eredményes lezárást. 17 vállalásban állapodtak meg: az Integritás Hatóság létrehozása, korrupcióellenes munkacsoport felállítása, a korrupcióellenes keretrendszer erősítése, az uniós támogatások átlátható felhasználásának biztosítása a közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítványok esetében, a közvagyon kezelésével kapcsolatos bűncselekmények esetén speciális eljárást vezettek be, az audit ellenőrzési mechanizmusok megerősítését is elfogadták az uniós támogatások ellenőrzése során.
Ezenkívül vállalták az uniós forrásokból finanszírozott, egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányának csökkentését, jelentéstételi eszközt alakítottak ki, amely megakadályozza az egyajánlatos közbeszerzési eljárásoknak az elszaporodását. Az elektronikus közbeszerzési rendszert átláthatóvá és követhetővé teszik. A közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszert dolgoznak ki, cselekvési tervet fogadnak el a közbeszerzési verseny fokozása érdekében. Továbbá a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak képzést vezetnek be a közbeszerzési gyakorlatról, ezen kívül támogatási rendszert alakítanak ki ezeknek a vállalkozásoknak a közbeszerzésen való részvételével kapcsolatos költségek megtérítésére.
Bevezetik – a többi uniós országgal együtt – az Arachne kockázatértékelési eszközt, illetve az OLAF-fal, vagyis az Európai Csalás Elleni Hivatallal való együttműködést is megerősítik. Emellett létrehoznak egy központi nyilvántartást is létrehoznak a közkiadások fokozott átláthatóságának biztosítása érdekében.
– Az ezekhez szükséges törvényjavaslatokat előterjesztettük, ezeket az Országgyűlés elfogadta – mondta a miniszter.