Oszlik a CEU-köd? Fontos levelet kapott a Debreceni Egyetem
Szerző: Dehir | info@dehir.hu Közzétéve: 2017.04.07. 08:32 | Frissítve: 2017.04.08. 10:03
Debrecen - Több ponton módosította a felsőoktatási törvényt a magyar Országgyűlés. Miért is lett nagy vihar az ügyből?
Kedden kivételes eljárásban tárgyalta és több ponton módosította a felsőoktatási törvényt a magyar Országgyűlés. Ez alapján a jövőben csak akkor működhetne oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
A törvénymódosítást a kormánypárti képviselők szavazataival fogadta el a Parlament. A jogszabályt csak „Lex CEU-ként” emlegeti a nemzetközi és a hazai sajtó egy része, mert véleményük szerint az a budapesti székhelyű Közép Európai Egyetem működésének ellehetetlenítéséhez vezet. Mi a baj az itteni külföldi egyetemekkel? Mi a célja a törvénymódosításnak? A szabályozásnak milyen hatása lehet a hazai tudományos életre és a felsőoktatásra? Erről beszélt a Debrecen Televízió Közügy című műsorában Pósán László országgyűlési képviselő, a Fidesz szakpolitikusa.
- A CEU-t, azaz a Közép-európai Egyetemet 1995-ben a Horn-kormány idején Fodor Gábor minisztersége idején engedélyezték, posztgraduális továbbképző intézetként jött létre – elevenítette fel a történet kezdetét Pósán László. - Akkor Magyarországon osztatlan képzésben zajlott a felsőoktatás, vagyis akinek egyetemi diplomája volt, onnan jelentkezhetett például ide. Miután a CEU kilógott a magyar jogi környezetből – és ezt bizonyára az MSZP-SZDSZ-kormány is érzékelte – 2004-ben megszületett az a törvény, amely újraszabályozta a felsőoktatás számos kérdését, és ebbe megpróbálta beilleszteni a külföldi egyetemeket, többek között a CEU-t is. Akkor jött létre jogilag a Közép-európai Egyetem Magyarországon hivatalosan elfogadott, akkreditált magánegyetemként. 2005-ben azonban Soros György levelet írt Magyar Bálint oktatási miniszternek, melyben kérte, hogy maradjon meg az intézmény különleges státusza. Pósán László arra is rámutatott, a köztudatban úgy él, hogy a Central European University és a Közép-európai Egyetem azonos, ám kiderült: két különböző jogi személy.
Pósán László idézte Enyedi Zsoltnak, a Közép-európai Egyetem rektorhelyettesének április elején a Debreceni Egyetem számára kelt levelét. „A CEU és a KEE valóban két külön jogi személy, ennek azonban mi magunk sem örülünk” - írta a rektorhelyettes. A most elfogadott törvényi változtatás az országgyűlési képviselő szerint pontosan azt szolgálja, hogy a helyzet ne maradjon így. Arra kérdésre, hogy miért most került terítékre az ügy, Pósán László úgy válaszolt: az MSZP-SZDSZ kormány idején a Soros-intézmény privilégizált helyzete nem okozott problémát. 2012-ben, az akkori status quo elismerése mellett a döntés született arról, hogy ötévente felül kell vizsgálni a Magyarországon működő külföldi egyetemek helyzetét – ennek az ideje érkezett el most.
- Azaz volt az intézményeknek öt esztendejük arra, hogy a magyar jogrendhez igazítsák működésüket – hangsúlyozta Pósán László.
A Oktatási Hivatal tehát vizsgálódott, és azt a megállapítást tette, hogy a Magyarországon működő 28 külföldi intézményből mindössze egy amerikai felelt meg maradéktalanul a magyarországi jogi környezetnek. Többségében könnyen orvosolható hiányosságokról van szó, ám 28 közül négynek a működési engedélyét már vissza is vonták, mert kiderült, hogy csak papíron léteznek.
- Csak egyetlen olyan eset van viszont, amelyben létezik egy Budapesten működő Közép-európai Egyetem, ám a New Yorkban bejegyzett, ezzel angol nyelven megegyező nevű intézmény nem is létezik, bejegyzésének székhelye a Soros-alapítványé – mutatott rá Pósán László, aki hozzátette: ezzel az a gond, hogy a CEU jelenleg kiad egy magyar és egy amerikai diplomát is úgy, hogy az amerikainak „nincs lába”. Ez pedig komoly versenyhátrányt jelent a magyar egyetemek számára.
- Kapnak egy amerikai és egy magyar diplomát a hallgatók. A magyar egyetemek ezzel szemben egy magyar diplomát adnak ki, amit aztán akkreditáltatni kell külföldön. Ez pedig komoly hátrány – hangsúlyozta a politikus. Erre utalt nemrégiben egy nyilatkozatában Bács Zoltán, a a Debreceni Egyetem kancellárja. Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja pedig a törvénymódosítás után hangsúlyozta: megszűnik a magyar egyetemek versenyhátránya.
Pósán László azt is közölte: a törvényi változás a Közép-európai Egyetem működését nem érinti. A rendelkezés csak annyit mond ki: akkor adhat ki amerikai diplomát is, ha megvan az amerikai „lába”. Ehhez viszont az kell, hogy a magánegyetemet fenntartó alapítvány, cég vagy magánszemély Amerikában is egyetemet létesítsen, vagy egy meglévő egyetemmel megfelelő szerződést kössön.
A kormánypárti politikus úgy vélekedett, számítani lehetett a nagy sajtóvisszhangra, hiszen a visszásságokról nem csak itthon, hanem külföldön sem volt sokaknak tudomásuk. Ráadásul Soros György számos lobbiszervezetén keresztül konkrét politikai tevékenységet fejt ki, így aztán a kérdés „bekerült a politikai térbe”, ahol az ellenzéki oldalon elementáris erővel próbálják elszakítani az ügyet a szakmai törvénytől.
Pósán László azt is hozzátette: azért sem véletlen ez a visszhang, mert kétszázhoz közeli azoknak a száma, akik az Európai Parlamentben valamilyen formában Soros György elkötelezettjei...
A teljes beszélgetés megnézhető itt.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)