Orbán javasolja az uniós pénzügyi paktumhoz való magyar csatlakozást
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.01.24. 20:40 | Frissítve: 2012.01.24. 21:05
Brüsszel – A miniszterelnök javasolni fogja az Országgyűlés illetékes bizottságának, hogy Magyarország csatlakozzon a készülő uniós pénzügyi paktumhoz.
A miniszterelnök ezt kedden közölte újságírókkal Brüsszelben, miután megbeszélést folytatott José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével.
Elmondta, hogy a pénzügyi paktumhoz az eurózónán kívüli EU-országok is csatlakozhatnak majd, de a szövegezési munka során megerősödött az az elem, hogy a következményeket a paktumhoz csatlakozóknak csak az euróövezetbe való belépés után kell majd viselniük. Szintén a paktumhoz való magyar csatlakozás mellett szól – tette hozzá Orbán –, hogy a tervezetben már nincs benne az adóharmonizáció terve.
A miniszterelnök megbeszélést folytatott Barrosóval mindazokról a kérdésekről, amelyek ügyében az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény a múlt kedden – egy hónapos válaszadási határidőt kikötve – kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, valamint számos más, Brüsszel által szóvá tett magyar jogalkotási témáról is, így például a bírói függetlenségről.
A tárgyalások minden téren előrelépést hoztak, de még maradtak tisztázandó kérdések az Európai Bizottsággal – mondta Orbán az újságíróknak. A jegybanki szabályozást illetően - közölte – abban nem tudott engedményt tenni, hogy a jegybankelnöknek a magyar alaptörvényre esküt kell tennie, valamint hogy a jegybankelnök fizetésére is vonatkozik a közszolgákra érvényes általános fizetési plafon előírása. Az eskü szövegét illetően Orbán Viktor szerint további egyeztetésre lesz szükség, a fizetési plafon vonatkozásában pedig azt kívánja alátámasztani érvekkel a magyar fél, hogy a szabályozás általános jellegű, és nincs mód kivételekre.
A Magyar Nemzeti Bank és a PSZÁF összevonásától viszont eláll Magyarország – közölte Orbán. Szintén el tudja fogadni a magyar fél a brüsszeli jogi észrevételeket a monetáris tanács tagjainak felmentésével kapcsolatban, valamint a monetáris tanács ülésein való kormányzati részvétel szabályozásával kapcsolatban – utóbbi vonatkozásban azonban kikötve azt, hogy valamilyen fajta együttműködésnek lennie kell.
Az Európai Bizottság a jegybanki függetlenség ügye mellett két másik témában – a bírói tevékenység felső korhatárát illetően, valamint az adatvédelmi hatóság függetlenségével kapcsolatban – is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Az előbbivel kapcsolatban a kormányfő azt mondta, a magyar fél itt nem lát diszkriminációt – és az ügyet nem is tekinti igazságszolgáltatási kérdésnek –, hanem a nyugdíjrendszer összhangjának a megteremtéseként fogja fel a témát. E téren tehát szintén további tárgyalások szükségesek. Az adatvédelmi hivatal függetlenségét illetően nem lát gondot és „értékvitát” a miniszterelnök. Szerinte minden olyan javaslatot el fognak fogadni, ami a hivatal vezetőjének megerősítésére irányul.
Mindezek alapján derűlátónak mondta magát a miniszterelnök azzal kapcsolatban, hogy hamarosan megkezdődhetnek a tárgyalások az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a Magyarországnak nyújtandó pénzügyi támogatásról.
A magyar fél kész a tárgyalások megkezdésére – közölte. Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság korábban a jegybanki függetlenség ügyének megoldásától tette függetlenné a pénzügyi támogatási tárgyalások megkezdését, Orbán Viktor hangsúlyozta: itt nem lát megoldandó politikai problémát, Magyarország és az Európai Bizottság között ugyanis teljes a szándékegybeesés a jegybanki függetlenséget illetően.
„Van néhány pont, amiről ők úgy gondolják, hogy ez sértheti a jegybanki függetlenséget. Ezek közül azokat a pontokat, amelyek nem érintenek erősen nemzeti érdeket, mi gond nélkül el tudjuk fogadni. Ott, ahol viszont van nemzeti érdek, ott vitassuk meg, hogy tényleg sérti-e a függetlenséget. Szerintünk nem” – fogalmazott a kormányfő.
Kérdésre válaszolva Orbán úgy vélekedett, hogy nincs szükség az Országgyűlés összehívására az eredetileg tervezett időpont előtt, a Brüsszel által elvárt törvényi változtatások végrehajtása érdekében.
Arra az újságírói kérdésre, amely Matolcsy György miniszteri posztjának jövőjét firtatta – azt állítva, hogy a nemzetgazdasági minisztert külföldön már „nem veszik komolyan” –, Orbán Viktor kijelentette: „Magyarország komoly ország, Magyarország kormánya komoly kormány, és mindenki, aki tagja annak a testületnek, komoly ember. Tehát ezt a megközelítést nem tudom elfogadni. Egyébként pedig mindenért én viselem a felelősséget, még a miniszterek munkájáért is.”
Barroso: kiemelten fontos a piacok és a lakosság bizalma Magyarországon
A pénzügyi és gazdasági válság idején kiemelkedően fontos Magyarországon a piacok és a lakosság bizalma - hangsúlyozta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kedden Brüsszelben Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott találkozóját követően.
Közleménye szerint az uniós politikus a megbeszélésen megerősítette, hogy gyors választ vár a magyar féltől az Európai Bizottság múlt héten felvetett aggodalmaira a magyar és az uniós joganyag eltérését illetően. A végrehajtó EU-testület kész azonnal értékelni a magyar válaszokat, amint azok megérkeznek hozzá – tette hozzá.
Barroso arról is biztosította tárgyalópartnerét, hogy a bizottság a magyar hatóságok rendelkezésére áll a felvetett problémák megoldásának segítésében.
Orbán derűlátó a hiteltárgyalások megindítását illetően
Derűlátónak mondta magát Orbán Viktor miniszterelnök kedden Brüsszelben azzal kapcsolatban, hogy hamarosan megkezdődhetnek a tárgyalások az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) arról a megállapodásról, amely a Magyarországnak nyújtandó pénzügyi támogatásról szól majd.
Magyarország kész a tárgyalások megkezdésére – közölte újságírókkal a kormányfő, miután megbeszélést folytatott José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével.
Kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy nincs szükség az Országgyűlés összehívására az eredetileg tervezett időpont előtt a Brüsszel által elvárt törvényi változtatások végrehajtása érdekében.
Az unió végrehajtó testülete a múlt kedden Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárások ügyében egy hónapos válaszadási határidőt szabott Budapestnek.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)