Mindenszentek ünnepe és Halottak napja
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2022.11.01. 06:30 | Frissítve: 2022.11.01. 06:30
Debrecen - Mindenszentek ünnepén az Egyház megemlékezik a mennyország szentjeiről, másnap halottaink előtt tisztelgünk.
Kedden, november 1-jén, Mindenszentek főünnepén a debreceni Szent Anna-székesegyházban szentmisét tartanak 7, fél 9, 10 és 18 órakor.
Fotó illusztráció - dehir.hu archív
Ezen a napon, a debreceni köztemető 2. számú ravatalozója előtt 15.30-kor kezdődik a szentmise.
November 1-jén egy napon ünnepeljük az összes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket, akikről sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg. Mindenszentek ünnepe a kötelező egyházi ünnepek közé tartozik, ezért a hívek számára előírás a szentmisén való részvétel.
Mindenszentek főünnepe a legrangosabb egyházi ünnepeink közé tartozik.
Ám az igazság az, hogy ennek az ünnepnek a tartalma körül teljes a félreértés az ünnep körül kialakult rossz szokások miatt. Ha ma tíz templomba járó embert megkérdeznének, hogy mi ez az ünnep, akkor ebből kilenc biztosan azt mondaná, hogy ekkor megyünk a temetőbe, a halottakra ekkor emlékezünk. Az igazság azonban az, hogy ennek az ünnepnek semmi köze nincs a temetőhöz és a halottakhoz, még kevésbé a halálhoz. Már csak abból is következik ez, hogy a szentmise fehér miseruhában történik, s a fehér mindig az örvendezés, ünneplés jele. A holtakra, a halálra másnap, november 2-án, halottak napján emlékezünk.
A mindenszentek, tehát egy örömünnep. Azokat a szenteket – minden szentet ünnepeljük, akik eljutattak életük, és minden emberi élet végső céljára, az örök boldogságra Isten örök Országába. Mert ezek a szentek is az Egyház tagjai.
November 2-án, szerdán, halottak napján Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök mutat be szentmisét 18 órától a debreceni Szent Anna-székesegyházban.
Ezen a napon a katolikus egyház ünnepélyesen minden elhunytról, de különösen is a tisztulás állapotában levő szenvedő lelkekről emlékezik meg.
Az Egyház a testi feltámadás és az örök élet hitével és az ebből fakadó reménnyel éli meg a halottak tiszteletének ősi cselekedetét, melynek minden nép a maga hagyományai szerint tesz eleget. Az Egyház kezdettől fogva imádkozik a megholtakért. Szent Odilo clunyi apát kezdeményezte, hogy miután Mindenszentek ünnepén az Egyház megemlékezik a mennyország szentjeiről, másnap az összes megholtról is emlékezzünk meg.
998-ban vált szokássá az ünnep, majd a 11. században a clunyi bencések hatására széles körben elterjedt. Az Egyház az ünnepen bizalommal kéri a Mindenhatót: „add kegyelmedet elhunyt gyermekeidnek, hogy a földi élet halandóságát legyőzve örökre szemlélhessenek téged, aki alkottad és megváltottad őket”.
„Bizony, mondom nektek: Aki hallgat az én tanításomra, és hisz abban, aki engem küldött, annak örök élete van, és nem sújtja őt az ítélet, mert már átment a halálból az életbe.” (Jn 5,24). Imáinkat járja át az Élő Istenbe vetett hit, a bizonyosság az Ő szeretetében, ami nem múlik el soha és végig kísér minket életünkön és halálunkon keresztül egészen a feltámadásig.