Matolcsy félmilliója ugyan soknak tűnik, de így is ijesztő a növekvő kivándorlás
Szerző: portfolio.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2013.01.31. 08:33 | Frissítve: 2013.01.31. 08:34
Budapest - Az utóbbi években egyre többen választják a magyarok közül is a külföldi munkavállalást. Anglia és Németország a fő úticél.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a napokban azt mondta, hogy a kormány 2020-ig legalább egymillió új munkahelyet szeretne teremteni, valamint visszatérésre kívánja ösztönözni a jelenleg külföldön dolgozó "félmillió kitűnő magyar munkavállalót".
Később a portfolio.hu kérdésére a Nemzetgazdasági Minisztérium bővebben is kifejtette ezt, és ebből megtudtuk: "Matolcsy György nagykövetségektől kapott becsült adatokra hivatkozott. A nagykövetségektől kapott adatok alapján körülbelül 300 ezer magyar dolgozik Nagy-Britanniában (nagyrészt Londonban), mintegy 100 ezer munkavállaló Németországban (jellemzően Berlinben, Bajorországban és Baden-Würtenbergben), körülbelül 50 ezren Ausztriában és 50 ezren az unió többi országában."
Táblázatokkal, grafikonokkal, részletes adatokkal és országonkénti összehasonlításokkal teli elemző cikkében a portfolió.hu utal arra, hogy ezek az adatok ugyan túlzóak lehetnek, hiszen a munkavállaláshoz szükséges külföldi adószámok, illetve a fogadó országok statisztikai hivatalainak jelentése alapján kisebb magyar migráció valószínűsíthető, ezzel együtt egyértelmű, hogy az elmúlt években fokozatosan és jelentősen emelkedett a külföldön munkát vállaló magyarok száma.
Két tényező állhat a mögött, hogy a magyarok egyre nagyobb számban próbálnak külföldön munkát vállalni. Egyrészt a 2004-es uniós csatlakozás nálunk nem indított el rohamot, a mostani számokat viszont felfoghatjuk az uniós csatlakozás utóhatásaként. Másrészt a válság kényszerűen mobilisabbá tette az embereket, az általában kimondottan kevésbé mobilis magyarokat is.
Az elhúzódó válság minden tekintetben kimeríti a háztartásokat, a devizahitelek elszállása, a magas munkanélküliség, a reálbérek csökkenése, miközben az életszínvonal esését leginkább az mutatja, hogy a kiskereskedelmi forgalom 10%-kal alulmúlja a 2005-ös szintet. Mindez miatt egyre többen ragadhatják meg a külföldi munkalehetőségeket. A migráció szerkezete már csak emiatt is átalakulhatott, az egyre növekvő nemzetközi migráció mellett a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben egyre kisebb lehet a kereslet, de a kivándorlók köre is a magasabban képzett, nyelveket beszélők felé tolódhat el.
Kérdés, hogy az egyes országok miként reagálnak a továbbra sem apadó, sőt meglóduló migrációra. Az Egyesült Királyság például már többször jelezte, hogy szeretnék korlátozni a munkaerő beáramlását, és amennyire lehet a bolgárokat és a románokat megpróbálnák lebeszélni az odautazásról, Svájc pedig (amely nem uniós tagállam) már be is vezette a kvótás korlátozást. 2011-ben a spanyol miniszterelnök beszélt arról, hogy szeretnék elérni, hogy a román munkavállalók maradjanak otthon, hiszen a 850 ezer ott élő 30 százaléka így is munkanélküli - írja a portfolio.hu.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)