Kósa: a kartellügyben akkor is el kell járni, ha épp békülünk a bankrendszerrel
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2011.11.24. 09:15 | Frissítve: 2011.11.24. 15:19
Kósa Lajos nem érti a Bankszövetség azon álláspontját, amely szerint a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hét pénzintézetnél frissen indított vizsgálata nehezíti a devizahitelesekről formálódó megállapodást. A Fidesz alelnöke erről csütörtök reggel, a TV2 Mokka című műsorában beszélt.
"Nem értem az összefüggést (...) a Bankszövetség részéről, ha nem kartelleztek, akkor ki fog derülni"; a vizsgálat indítása nem egyenlő azzal, hogy azt állítják: mindenki kartellezett - mondta Kósa Lajos.
Hozzátette, ha az érintett bankok kartelleztek, akkor is el kell járni, hogyha "éppen a bankrendszerrel békülünk, meg akkor is, ha éppen rosszban vagyunk".
A GVH szerdán közölte az MTI-vel, hogy vizsgálatot indított hét magyarországi pénzintézetnél a lakossági jelzáloghitelek kamatának egy időben végrehajtott emelése miatt, aminek valószínű magyarázata a hatóság szerint a bankok közti megállapodás. Az eljárás az OTP Bankot, az Erste Bank Hungaryt, az MKB Bankot, a Raiffeisen Bankot, a CIB Bankot, az Unicredit Bank Hungaryt és a Fundamenta-Lakáskasszát érinti.
A Bankszövetség erre reagálva még aznap azt közölte az MTI-vel, hogy "a kommunikációs felhanggal erősített vizsgálatok alapjaiban kérdőjelezik meg a devizahitelezéssel kapcsolatos megállapodási szándékot és hozzáállást".
Emlékeztettek, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Pénzügyi Szerveztek Állami Felügyelete és a Magyar Bankszövetség november 3-án megállapodott arról, hogy a devizahitelezéssel kapcsolatos feladatokat egymással egyeztetve, a Bankszövetség szakmai javaslatán elindulva oldják meg; a felek megállapodtak abban, hogy ezen teljes időszakban biztosítják a kiegyensúlyozott és nyugodt tárgyalási hátteret és tartózkodnak minden további lépéstől.
A szakmai tárgyalássorozat a napokban kezdődik. A közleményt jegyző Gyuris Dániel, a bankszövetség alelnöke, a bankszövetség tárgyaló delegációjának vezetője közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy a november 3-i "tárgyalási alaptól és állapottól való eltérés megkérdőjelezi a tárgyalás sikerességét és ellehetetleníti a megállapodást".
A kormány több kérdésben nem kívánja feladni álláspontját az IMF-fel szemben
Kósa Lajos azt is elmondta, az IMF-fel folytatandó tárgyalásokon a magyar kormány több kérdésben kitart az álláspontja mellett.
A kormánypárti politikus ezek közé sorolta: a kormány nem akarja feladni azt, hogy a családtámogatási rendszer a személyi jövedelemadó-rendszeren keresztül érvényesüljön, és magyar kormány nem megy bele olyan feltételrendszerbe, amellyel a nyugdíjak reálértéke csökkenne.
A válságadókra a kormány szerint szükség van, mert nem lehetséges, az hogy a válság következményeit kizárólag az adófizetők fizessék meg - emelte még ki.
Kifejtette még, hogy a kormány a tárgyalásokon nem szeretné feladni a foglalkoztatási szempontjait, és azt is fontosnak tartja, hogy a magyar kkv-szektort tudja támogatni.
Kósa Lajos felhívta a figyelmet, hogy most kezdődnek majd el a tárgyalások a kormány és a Valutaalap között. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) biztos mond majd feltételeket, de - fűzte hozzá - ez egy tárgyalás, ahol a két fél megpróbálja a saját álláspontját közelíteni a másikéhoz.
Úgy vélekedett: az IMF is változott, vélhetően érzékelte, hogy a nagyon "rideg", a közép és hosszú távú következményekkel nem számoló politikája egy sor országban kezelhetetlen belpolitikai problémákat okozott, és ellehetetlenítette az IMF alapcéljait, amelyek a fizetőképesség fenntartására, a költségvetési hiány alacsonyan tartására vonatkoztak.
A Fidesz alelnöke leszögezte: nem állja meg a helyét az a kijelentés, hogy Magyarország az IMF ellen hangolja a gazdaságpolitikáját.
Hozzátetette: Magyarországnak gazdaságpolitikai céljai vannak, azok eléréséért folytatja a politikáját. A célok között említette, hogy a kormány szeretné a nagyon erős árfolyamkitettséget csökkenteni, és szeretné azt is elérni, hogy a gazdaság, a foglalkoztatás, a reálbérek növekedjenek.
A céloknak vannak eszközei, az IMF egy eszköz lehet - mondta.
Leszögezte: ha az IMF úgy működik közre a magyar gazdaság finanszírozásában, ahogy azt tette a Gyurcsány-Bajnai-kormány alatt, akkor az IMF nem jó eszköz. Akkor "szinte megírták előre a magyar kormánynak azt a programot, amit a magyar kormány szolgaian végrehajtott" például a 13. havi nyugdíjelvétellel, a vagyonadó kivetéssel - emelte ki.
Úgy fogalmazott: nem szeretjük azt a szerződést és el is utasítjuk, amit a Gyurcsány-Bajani-kormány kötött az IMF-fel, hiszen olyan feltételeket szabott, amelyekkel lényegében a magyar parlament szuverenitását vonta el.
Az alelnök a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) hét pénzintézetnél frissen indított vizsgálatáról azt mondta, nem érti a Bankszövetség azon álláspontját, miszerint a GVH-vizsgálat nehezíti a devizahitelesekről formálódó megállapodást.
Hozzátette, ha az érintett bankok kartelleztek, akkor is el kell járni, hogyha "éppen a bankrendszerrel békülünk, meg akkor is, ha éppen rosszban vagyunk".
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)