Kósa Lajos: a csődbe ment cégek fizessék ki a diákmunkásokat!
Szerző: MTI/Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.06.07. 08:24 | Frissítve: 2012.06.07. 13:48
A kölcsönzött munkaerő és a diákmunkások bérét az elsők között kellene kifizetni egy-egy cég felszámolása esetén Kósa Lajos fideszes képviselő módosító indítványa szerint.
Az önálló indítvány célja a kölcsönzött munkavállalók védelmének biztosítása és a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzés minőségének javítása úgy, hogy a kölcsönzött és saját állományú munkavállalókat egyenrangúan kezelik - írta a képviselő.
A Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége korábban már felhívta a figyelmet arra, hogy hiába van erre európai uniós irányelv, a Malév csődje rávilágított, hogy nem érvényesül az esélyegyenlőség elve a munkaerőpiacon a kölcsönzött és a hagyományos keretek között foglalkoztatott munkavállalók között.
A nemzeti légitársaság csődjével a szervezet szerint több száz munkavállaló és a kölcsönző cégük is hátrányos helyzetbe került, mivel a törvény a felszámolás költségei között a legvégén kielégítendő tartozások közé sorolja a kölcsönzött munkavállalók bérének fedezetével kapcsolatos igény kielégítését.
Ezen változtatna most Kósa Lajos indítványa, amely egyrészt a csődeljárásról és felszámolási eljárásról, valamint a bérgarancia alapról szóló törvényt módosítaná.
A módosítás értelmében a felszámolási költségek között előresorolnák a kölcsönzött munkaerő bérét és bérjellegű juttatásait, valamint az ezeket terhelő adók és járulékok együttes összegét.
A diákmunkások se maradjanak pénz nélkül!
Az adós által kifizetendő felszámolási költségek között - rögtön harmadikként - megjelenik az adós által az iskolaszövetkezettel megkötött szerződésben foglalt, az adóst mint az iskolaszövetkezet szolgáltatását igénybe vevőjét terhelő díj 85 százaléka is. Így Kósa szerint az iskolaszövetkezetek ki tudnák fizetni a diákmunkásokat, s az adókat is be tudják fizetni utánuk.
A bérgarancia alapról szóló törvényt Kósa Lajos úgy módosítaná, hogy a felszámoló, ha a kölcsönbeadónak az esedékesség időpontjában nem tudja megfizetni a kölcsönzött munkavállaló után járó díjat, vagy pedig az iskolaszövetkezetnek nem tudja megfizetni az iskolaszövetkezettel kötött szerződésben foglalt díj 85 százalékát, ugyanúgy köteles a Bérgarancia Alaphoz fordulni, mintha a vele munkaviszonyban állók tekintetében nem tudná teljesíteni bérfizetési kötelezettségét.
A jelenleg hatályos törvény szerint csőd esetén először az adóst terhelő munkabéreket és egyéb bérjellegű juttatásokat kell kifizetni az alkalmazottaknak, majd a felszámolás kezdő időpontja után az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével, továbbá vagyonának megőrzésével kapcsolatos költségek jönnek.
Kósa Lajos nem először nyújt be módosító indítványt a diákmunkások érdekében. Korábban Kara Ákos fideszes képviselőtársával azt javasolták, a hagyományos cégek és a munkaerő-kölcsönzőkhöz hasonlóan az iskolaszövetkezetekre is terjesszék ki az elvárt béremelés speciális szabályait.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)