Fellázadt a fél Alkotmánybíróság: az elnök voksa döntött
Szerző: hvg.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.07.17. 07:02 | Frissítve: 2012.07.17. 07:21
Budapest - Közel háromszáz, idén nyugdíjazott bíró fordulhat munkaügyi bírósághoz: az AB visszamenőlegesen megsemmisítette nyugdíjkorhatáruk 70 évről 62 évre csökkentését.
A törvényt nemcsak az AB, hanem az Európai Bizottság és a strasbourgi emberi jogi bíróság is vizsgálja, tavaly pedig feszültségeket gerjesztett a kormánypártok között is. A hétfői döntést megosztotta a 15 tagú testületet, a határozattervezet végül az elnök voksával ment át. Az AB a történelmi alkotmányra hivatkozva semmisítette meg a törvényt.
Alkotmányellenesnek találta és visszamenőlegesen megsemmisítette az AB a nyári szünet előtti utolsó, hétfői ülésén a bírák nyugdíjkorhatárának 70 évről 62 évre csökkentését, amely 2900 fős bírói karból már idén összesen 274 főt érint.
Az Alkotmánybíróság nemcsak formai, hanem tartalmi szempontból is kifogásolta a korai nyugdíjazást, az alkotmánybírák által hétfőn aláírt, múlt héten született határozat ugyanakkor rendkívül megosztotta a testületet. A 14 szavazó tagból ugyanis heten különvéleményt fűztek az indokláshoz – tehát nemmel voksolt a testület fele a határozatról –, az AB-ról szóló törvény szerint ilyenkor az elnök szavazata dönt, aki egyben az ügy előadóbírája volt, azaz Paczolay Péter készítette a határozattervezetet is, aki végül a szavazás végeredményét is eldöntötte. A határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla, Stumpf István, Szalay Péter és Szívós Mária készített különvéleményt, Bihari Mihály nem szavazott. Közülük 5-en tavaly szeptemberben lettek a testület tagjai, az AB létszámának 15-re emelésekor – mindannyijukat a kormánypártok jelölték a parlamentben. Szívós Mária a Fővárosi Bíróságról került tavaly a testületbe, és ha rendes bíró maradt volna, akkor idén neki is nyugállományba kellett volna vonulnia, mégsem támogatta a határozatot - említi a HVG cikkírója.
A januártól hatályos, az AB által most kifogásolt szabályozás tavaly jelentős vitákat váltott ki, egy ideig a kisebbik kormánypárt, a KDNP is ellenezte. Részben ez a szabályozás okozott feszültséget a nagyobbik kormánypárt és a korábbi főbíró, Baka András között is, aki a törvénytervezet ellen élesen tiltakozott, így 2011. április 15-én aláírta az Európai Unió nyilvánosságához címzett levelet, mely „a demokratikus jogállam alapelveivel ellentétesnek” nevezte a Fidesz törvényjavaslatát. Az AB-hoz a törvény által érintett bírák fordultak, illetve mindegyik indítványnak vannak olyan aláírói, akik már a felmentési idejüket töltik, vagy akit még ebben az évben törvény alapján fel fognak menteni - olvasható többek között a HVG részletes elemző írásában.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)