Aradi vértanúk: a Batthyány-mauzóleumnál tisztelegtek a vértanúk emléke előtt
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2013.10.06. 12:50 | Frissítve: 2013.10.06. 14:35
Budapest – Néma főhajtással és koszorúzással tisztelegtek a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben a Batthyány-mauzóleumnál mások mellett az Országgyűlés, a kormány, az államfő képviselői az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján vasárnap délelőtt.
Batthyány Lajos, Magyarország első miniszterelnökének síremlékénél katonai tiszteletadás mellett helyezték el a megemlékezés koszorúit. A mauzóleumnál a vértanúhalált halt miniszterelnök mellett aradi mártírtársaira, valamint az 1848-49-es szabadságharc hősi halált halt áldozataira emlékeztek, aki életüket adták Magyarország függetlenségéért.
A síremléknél koszorút helyezett el a kormány nevében Pintér Sándor belügyminiszter, Áder János köztársasági elnök képviseletében Szegő László dandártábornok, az Országgyűlés nevében pedig Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke.
Az Alkotmánybíróság nevében Bitskey Botond főtitkár, a Kúria nevében Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője, a legfőbb ügyész, illetve a Legfőbb Ügyészség képviseletében pedig Eperjes Krisztián főtitkár hajtott fejet.
A honvéd vezérkar nevében Benkő Tibor vezérezredes, a Honvédelmi Minisztérium honvéd vezérkar főnöke tisztelgett a vértanúk emléke előtt.
Koszorút helyezett el Magyarország első miniszterelnökének síremlékénél Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke és Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete elnöke, valamint Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora.
A fővárosi önkormányzat nevében Szentes Tamás főpolgármester-helyettes, míg Józsefváros nevében Kocsis Máté polgármester helyezte el a megemlékezés koszorúit a mauzóleumnál.
Áder: a szabadság az egész nemzet ügye
A szabadság az egész nemzet ügye, minden ember ügye – mondta Áder János vasárnap Nagyigmándon, az aradi vértanúkra emlékező ünnepségen.
„A szabadságharc utáni évek gyászos csendet hoztak. A csend pedig felismerést, hogy ez a forradalom, ez a szabadságharc az ország egészében, a nemzet lelkében zajlott. A legfontosabbat elérte” – mondta a köztársasági elnök.
Hozzátette, hogy a szabadságharc az önrendelkezés felelősségét, a polgári fejlődés lehetőségét üzente. „Hogy nincs többé erő, nincs többé hatalom, sem Világosnál, sem Aradnál, mely megállítaná az önmaga útját járni kívánó magyar nemzetet” – mondta.
A köztársasági elnök emlékeztetett Deák Ferencre, aki miközben a kiegyezésen dolgozott, a vértanúk emlékére tizenhárom tölgyfát ültetett, melyek többsége ma is él. Az államfő beszéde után az ünneplőkkel közösen a Vértanúk terén megkoszorúzta Manszbarth Antal és Szikszay János emlékoszlopát, majd a temetőben is koszorút helyezett el sírjaiknál.
A huszonhét esztendős Manszbarth Antal római katolikus plébános és a negyvenhat éves Szikszay János református lelkész Csákberényben végezték szolgálatukat. Miután a császári alakulatok a móri járást elfoglalták, a népfelkelésről prédikáltak és az egyházközségekben emelték fel szavukat a császári kormány ellen.
Letartóztatásuk után Nagyigmándra, Haynau főhadiszállására kisérték őket, ahol a főparancsnok jóváhagyta halálos ítéletüket és 1849. július 12-én mindkettejüket kivégezték, testüket fél napig közszemlére tették, majd Nagyigmándon temették el őket. A településen tiszteletükre 1908-ban emeltek emlékoszlopot a református templom mellett, és minden évben július 12-én emlékeznek rájuk.
Hódmezővásárhelyen koszorúzott Orbán Viktor
Megkoszorúzta Orbán Viktor kormányfő az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékművét az aradi vértanúk emléknapján vasárnap délelőtt a hódmezővásárhelyi Kossuth téren.
A szobornál ezt követően Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Almási István hódmezővásárhelyi polgármester és Kószó Péter alpolgármester helyezték el az emlékezés virágait.
Az aradi vértanúk emléknapján az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverését követően Aradon kivégzett 13 vértanúra, illetve az ugyanezen a napon Pesten kivégzett Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek országszerte.
Hende Csaba: senki nem lehet szabad, ha a mellette élő nem szabad
„Senki sem lehet szabad, ha a mellette élő nem szabad” – jelentette ki Aradon, a 13 vértanú tábornok emlékére állított Szabadság-szobor melletti megemlékezésen Hende Csaba magyar honvédelmi miniszter. „Nem élhetünk szabadon, ha a mellettünk élő nem használhatja az anyanyelvét, ha nem imádkozhat, nem álmodhat szabadon, nem dönthet a sorsa fölött szabadon.”
A miniszter szerint a vértanúkra való emlékezés a magyar-román összefogás akkor elszalasztott lehetőségére is emlékeztet. Hende Csaba megállapította, ma a két ország szövetségesként együtt dolgozik a NATO-ban. „Románia gyarapodása, fejlődése és erősödése magyar nemzeti érdek is” – fogalmazott a miniszter.
Hozzátette, ma a két ország közös célja, hogy a határ menti régió két oldala ismét összefonódjon gazdaságilag, kulturálisan.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)