A válság átírta a szokásokat: vándorol az ország
Szerző: Heti Válasz/KSH | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.11.14. 08:29 | Frissítve: 2012.11.14. 08:29
Budapest - Meglepő adatok láttak napvilágot. A KSH felmérése szerint nőtt az ideiglenes mobilitás, még a nyugdíjasok is költözködnek.
Az ingatlanpiac befagyása miatt állandó lakcímet cserélni nagyon nehéz, ám régen látott csúcsponton az ideiglenes költözködések száma. Megyünk a munkahely, és a kisebb helyi adók után - állapítja meg a Heti Válasz cikke. A gazdasági válság hatására 2008-2009-ben először mélypontra zuhant az országhatárokon belüli úgynevezett ideiglenes vándorlás (vagyis amikor az emberek megtartják állandó lakhelyüket, de ideiglenes címre költöznek), majd 2011-ben erőteljes növekedés következett be.
Furcsa kettősség jellemző, a településváltással járó költözködés (az állandó lakcím megváltoztatása) a rendszerváltás óta nem látott mélységben van, hasonló visszaesés utoljára az 1988-1991 közötti nagy gazdasági válság idején volt megfigyelhető. Eközben a jellemzően ingatlan tulajdonváltoztatással nem járó, ideiglenes vándorlás erősödött. Mégpedig minden korosztályban, a hatvan éven felüliek például húszéves csúcsot döntöttek ezen a téren.
A KSH most megjelent, Statisztikai Tükör A belföldi vándorlás főbb folyamatai 1990-2011 című kiadványa szerint azért, mert az idős emberek szeretnék optimalizálni adóterheiket, ha nyaralóval is rendelkeznek, és ott alacsonyabb a helyi adó, akkor oda jelentkeznek be állandó lakosként. A fiatalok lakcímváltoztatásának a továbbtanulás mellett elsősorban a munkahelykeresés a célja. Különösen aktívak lettek e téren a 30-39 éves korosztály tagjai.
A válság átrajzolta Magyarország vándorlási térképét- olvasható a Heti Válasz cikkében, s megtudjuk, hogy 2009 óta már a közép-dunántúli régió is az elvándorló térségek közé került át, Veszprém megye sem rendelkezik elég erővel népessége megtartásához.
Budapestet sokáig az elvándorlás jellemezte, ez a tendencia azonban a válság hatására megtört. Átköltözési célpont lett Győr-Moson-Sopron megye, melynek ideiglenes vándorlási egyenlege 2007 óta így is minden évben megelőzi még az egyébként nagy vonzerővel rendelkező Pest megyét is. Rajtuk kívül csak Fejér és Komárom-Esztergom megyét, valamint Csongrád megyét jellemezte tartós népességvonzó hatás, a KSH elemzése szerint. Ez utóbbi azért jelentős, mert nem tartozik a Bécs-Budapest-Pozsony szuper agglomerációba.
A Heti Válasz cikkírója összességében megállapítja, hogy azon megyék a befogadó területek, ahol magas a foglalkoztatottság, az egy főre jutó GDP és a havi bruttó átlagkereset. A vándorlásnak a munkanélküliségi rátával negatív a kapcsolata, azaz magas munkanélküliség esetén a területről nagyobb arányban vándorolnak el az emberek - állapítja meg a KSH kiadványa. Ám a születések alacsony száma miatt egyetlen olyan megye sincs az országban, amely a vándorlási többlettel együtt is lakosságszám növekedésről tudna beszámolni. Továbbra is minden régió lélekszáma csökken, legdurvábban azonban a keleti nagy válságmegyéké, így Borsod-Abaaúj-Zempléné és Nógrád megyéé.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)