A kultúra segítheti a válság legyőzését
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2011.03.29. 12:16 | Frissítve: 2011.03.29. 12:16
„A kultúra és kapcsolódó ágazatai jelentős mértékben tudnak hozzájárulni az intelligens, fenntartható és befogadó növekedéshez” – hangsúlyozta Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára az uniós kulturális miniszterek gödöllői informális találkozóján március 28-án. A tagállamok képviselői a kultúrának az Európa 2020 stratégiához való hozzájárulásáról, a szerzői jogokról és az online kulturális tartalmakról folytattak eszmecserét.
Az informális ülésen elnöklő Szőcs Géza kiemelte: „Meggyőződésünk, hogy a kulturális szektor segítséget fog nyújtani Európa számára, hogy kilábaljon a jelenlegi válságból”. Az államtitkár rávilágított: a 2010-es versenyképességi jelentés adatai szerint a kultúra és a hozzá kapcsolódó kreatív szektor a teljes uniós GDP 3,3 százalékát és a munkahelyek 3 százalékát adja, így a legdinamikusabb ágazatok egyike az EU-ban.
Szőcs kiemelte: az adatok azt bizonyítják, hogy „a kultúra – közvetlenül és közvetve is – hozzájárul az európai integrációhoz a gazdasági potenciál, a foglalkoztatás, a társadalmi fejlődés és kohézió, az innováció és a tudásalapú társadalom területén”. „Ezért fogalmazta meg a magyar elnökség e témát prioritásként” – tette hozzá az államtitkár.
Az ülésen az Európai bizottság képviseletében Andrulla Vasziliu, oktatásért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságért felelős biztos leszögezte: „Európa legdinamikusabb ágazatainak egyike a kultúra és a kreatív ágazatok”. A biztos hozzátette: „növelni kell a kultúrára szánt helyi és regionális fejlesztési támogatásokat, és több határokon átnyúló nemzetközi együttműködésre van szükség”. A biztos beszélt a jövőbeni finanszírozási lehetőségekről is, melyekkel kapcsolatban a tagállamok képviselői leszögezték: a kultúra nem lehet áldozata a válságnak, sőt segítheti a válságból való kilábalást.
A tagállamok miniszterei megosztották tapasztalataikat azzal kapcsolatban, hogy milyen uniós szintű intézkedéseket látnak szükségesnek a kultúra hatékonyságának növelésében. Megvitatták, hogy a célok érdekében a kulturális szektor mely területein látják szükségesnek a további fejlesztést és befektetéseket.
Szerzői jogok és online tartalmak
A résztvevők síkra szálltak a szerzői jogok megfelelő szabályozásáért, és hangsúlyozták a kalózkodás elleni küzdelem jelentőségét, valamint a kulturális értékek védelmének fontosságát. A kreatív tartalmak (filmek, televízió, zene, rádió illetve online műkiadás és játékok) online terjesztésével kapcsolatban Andrulla Vasziliu kiemelte, hogy a Bizottság a kérdésről még idén kiadja zöld könyvét. A tagállamok jelezték: olyan megoldásokat kell találni, amelyek jogszerű, széles körű és változatos online kínálatot tesznek lehetővé a közönségnek, ugyanakkor tisztességes jövedelmet biztosítanak az alkotók számára. Több tagállami javaslat pedig arról szólt, hogy csökkenteni kell a szellemi termékekre, például a könyvekre kivetett adók mértékét, és digitális formában való megjelenésüket elő kell segíteni.
A digitális menetrend
A tanácskozás résztvevői hangsúlyozták, hogy a kultúra meghatározó szerepet tölt be az Európa 2020 stratégia égisze alatt útjára indított kiemelt kezdeményezésekben is, mint az Európai Digitális Menetrend. Eszerint létre kell hozni az egységes digitális piacot, amelyen a kulturális és kreatív on-line tartalom szabadon terjedhet. A résztvevők arról is beszéltek, hogy a Digitális Menetrend alapján meg kell erősíteni az Europeanát, az EU nyilvános digitális könyvtárát, hogy ezzel is segítsék a digitalizált kulturális örökség megteremtését. A résztvevők egyaránt hangsúlyozták, hogy az Europeana a kulturális sokszínűség megőrzéséhez is jelentősen hozzájárul.
Az elnökségi törekvések
Az elnökség prioritásaival kapcsolatban az ülésen Szőcs aláhúzta: a fő cél az, hogy tanácsi záródokumentumot (következtetéseket) fogadjanak el az Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sporttanács május 19-20-i brüsszeli ülésén. Az államtitkár hozzátette: a szövegtervezetekről még folyik a vita, a jelenlegi gödöllői tanácskozás eredményei pedig szintén beépülnek a készülő dokumentumba. Szőcs nem rejtette véka alá az elnökség törekvéseit: „Szeretnénk elérni, hogy minél átfogóbb, megalapozottabb és határozottabb üzenetet fogalmazhassunk meg az Európai Unió és a tagállamok döntéshozói és kulturális szereplői számára”. Hozzátette: „célunk továbbá az, hogy fenntartható és tovább erősíthető legyen Európa kulturális és nyelvi sokszínűsége, és hogy biztosítható legyen mindenki számára a kultúrához való egyenlő hozzáférés lehetősége”.
Magyarország elnökségi nyilatkozatban összegezte a gödöllői informális találkozót, valamint a „Kultúra hozzájárulása az Európa 2020 stratégia végrehajtásához” címmel február 28. és március 1. között Budapesten tartott szakértői konferencia eredményeit. A dokumentumot Szőcs Géza az ülést követő sajtótájékoztatón mutatta be.
Mérhetővé tenni a kultúra gazdasági hatásait
Az elnökségi nyilatkozat szerint a kulturális minisztereknek el kellene érniük kormányukban, hogy országuk nemzeti fejlesztési stratégiájában jelenjen meg a kultúra szerepe. Az elnökség felkérte a tagállamokat és az Európai Bizottságot is, hogy támogassák azokat a programokat, amelyek a kultúra és a kreativitás gazdasági hatásait mérhetővé teszik. A dokumentum felhívja a tagállamokat, hogy segítsék az illetékes ágazatok és a magánszféra, illetve a tagállamok és a Bizottság közötti együttműködést és tapasztalatcserét.
A nyilatkozat utolsó pontja annak megvizsgálását kéri a Bizottságtól, hogy hogyan lehetne figyelembe venni az EU-s költségvetési tervezetekben és szakpolitikai javaslatokban a kultúrának az Európa 2020 stratégia célkitűzéseihez való hozzájárulását. Szőcs hangsúlyozta: „szinte már közhely, hogy a kultúra befektetés a jövőbe”. Miután a gödöllői tanácskozáson felvetették egy kultúrára szakosodott fejlesztési és befektetési bank létrehozását, az államtitkár a sajtóértekezleten úgy vélekedett, hogy a kérdést a Tanács valamelyik következő ülésén lehetne megvitatni.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)