Nyelvi viták dúlnak a németországi oktatásban
Szerző: Magyar Nemzet | info@dehir.hu Közzétéve: 2019.08.09. 07:56 | Frissítve: 2019.08.09. 07:56
Berlin - Az országban élő 13,4 millió gyerek közül 4,9 millió – bevett német kifejezéssel: – migrációs hátterű.
Két német tartományban is megkezdődött már az iskola, miközben a vakációról lassan visszatérő közvélemény máris Carsten Linnemann CDU/CSU-frakcióvezető-helyettes felvetését vitatja - írja a Magyar Nemzet cikke.
Carsten Linnemann kereszténydemokrata politikus, a CDU/CSU pártszövetség Bundestag-frakciójának helyettes vezetője szerint semmi keresnivalója az általános iskolában annak a gyereknek, aki alig beszél és ért németül. A politikus egy lapinterjúban úgy vélekedett, az érintett gyerekeknek elő kellene írni, hogy iskola-előkészítőbe (Vorschule) járjanak. Noha később visszakozott, mondván, senkit nem akar kirekeszteni, ám szavai még a saját pártján belül sem feltétlenül találtak pozitív fogadtatásra.
Az ősszel három tartományban is választásokat tartanak. Német oktatási szakemberek is vitatták a felvetést – pró és kontra. Az azonban bizonyos, hogy a kérdés sokakat érint: az országban élő 13,4 millió gyerek közül 4,9 millió – bevett német kifejezéssel – „migrációs hátterű”.
A különféle kompetenciákat mérő PISA-felmérés eredményei szerint az utóbbi gyerekek csaknem felének nehezen megy az iskola, ami mindenekelőtt a gyenge nyelvtudásra vezethető vissza. Az első generációs bevándorlógyerekek négyötöde nem németül beszél a családjával, de a másodgenerációsok fele is más nyelven kommunikál otthon.
– A nyelv nagyon fontos integrációs eszköz, de sok múlik azon, hogy az adott gyerek milyen közegből érkezik nap mint nap az iskolába, milyen kultúrát hoz magával, a családja egyáltalán fontosnak tartja-e a tanulást vagy akár a német nyelvet. Egy évekig elhúzódó menekülteljárásnál például azt sem tudhatják biztosan, a végén valóban szükség lesz-e majd a németre – mondta a Magyar Nemzetnek a tizenöt éve Németországban élő germanista, Bitter Ákos.
A bajorországi Regensburgi Egyetem tudományos munkatársa – aki korábban maga is tanított németre egy főként afgánokból álló migránscsoportot – a saját környezetéből említ egy példát: a szíriai hátterű családban a szülők is jól tudnak németül, a kislányuk pedig még jobban beszél, de az írás-olvasással már gondja van. – Akit az anyanyelvén, arabul sem tanítottak meg rendesen írni, annak nincs viszonyítási pontja, az idegen nyelv még nehezebben megy neki – mondja.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)