Németh Zsolt: autonómia már pedig lesz!
Szerző: Nyírő Gizella | info@dehir.hu Közzétéve: 2011.07.22. 14:43 | Frissítve: 2011.11.14. 16:47
Tusnádfürdő – A Kárpát-medence magyar szervezeteinek vezetői vitatták meg az autonómiatörekvések jelenlegi állását a 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor péntek délelőtti, fősátorbeli nemzeti kerekasztal keretében zajló beszélgetésén.
A beszélgetést óriási érdeklődés mellett megnyitó Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár köszöntötte a pártok, szervezetek vezetőit: Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét, Toró T. Tibort, az Erdélyi Nemzeti Tanács ügyvezető elnökét, Kovács Miklóst és Brenzovics Lászlót, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének elnökét, illetve alelnökét, Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnökét, valamint Berényi Józsefet, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnökét.
Pásztor István elöljáróban leszögezte: új helyzet állt elő a bő egy évvel ezelőtt alakult új magyar kormány színrelépésével, ugyanis a határon túliak törekvései egybevágnak az autonómia iránti elkötelezettséggel. Felértékelődött Magyarország térségi szerepe, s ez erősíti a magyar kisebbségek helyzetét is. Szerbia európai uniós csatlakozása nemcsak szerb ügy, hanem az ottani kisebbségek ügye is. A vajdasági autonóm törekvésekhez partnereket kell találni a parlamenti többségben is, mert elszigetelten nem érhetünk el eredményt – hangsúlyozta a politikus. Az előző év sikereként jelentette be a magyar összefogást, ám az idei évre is új feladatokat fogalmaztak meg: háztól házig járják a családokat, s szorgalmazzák a magyar gyermekek magyar iskolába való íratását. Új ösztöndíjprogramot vezetnek be, mellyel céljuk a magyar értelmiségi réteg újratermelése.
Berényi József szerint az a tény, hogy az MKP tavaly parlamenten kívüli párt lett, csak ideiglenesnek tekinthető. Az elmúlt év bebizonyította, hogy megerősödtek, hiszen a helyhatósági választásokon Dél-Szlovákiában az MKP győzött, s a Magyar Állandó Értekezletre is csak őket hívták meg. A vegyes pártot elutasította a politikus, mert szerinte az a kisebbségi lét feladását, az asszimiláció felgyorsulását jelenti. A kettős állampolgárság kapcsán elmondta: egyedül Szlovákiában veszítik el állampolgárságukat azok, akik felveszik a magyart.
Kovács Miklós KMKSZ elnök az elhangzottak kapcsán kijelentette: a kérdésre, hogy hol viselkednek „szemetebbül” a megszállók, egyértelmű a válasz: Ukrajnában. Az autonómia megvalósításának legfontosabb feltételeként említette az öntörvényűségre való törekvést.
Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke visszatekintett a Szovjetunió 20 évvel ezelőtti felbomlására, mely akkor kiemelkedő jelentőségű volt a Kárpát-medence magyarságának szerveződése szempontjából, ám az Antall-kormánytól nem kaptak támogatást. Kezdetben szép eredményeket értek el: intézmények jöttek létre, engedélyezték a zászlóhasználatot. Ma viszont sok negatív tendencia észlelhető, különösen a sajtóban erősödik a magyarellenes hisztéria. Az is bizonyított, hogy megfigyelik a magyar állampolgárságért folyamodókat. – Kisebbségi jogok területén – az oroszokét kivéve – semmi előrelépés nincs. A kárpátaljai magyarság van tehát a legnehezebb helyzetben, ám szerencsére a mai magyar kormány támogatását élvezik – jelentette be az alelnök. Három kampány elé néznek: parlamenti választások lesznek Ukrajnában, népszámlálás lesz 2012-ben, s ők is azon lesznek, hogy becsalogassák a magyar gyerekeket a magyar iskolákba.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök felszólalását nagy várakozás előzte meg. Hallgatóságát arról biztosította, hogy Erdélyben akarnak magyarként, szabadon és biztonságban élni, ehhez pedig a legjobb út az autonómia. – Ezt kétféleképpen érhetjük el: vagy kijelentjük az autonómiát, vagy lépésről lépésre építjük fel azt, keresve a megoldás lehetőségét. Nyitottak vagyunk, de partnereket is keresünk a román parlamentben, s Budapest támogatására is számítunk, ugyanakkor Brüsszel hozzáállása is szükséges – vázolta a Bukarest-Budapest-Brüsszel-tengelyt. Az utóbbi egy hónap sikereként említette Kelemen Hunor, hogy az RMDSZ elutasította a tervezett nyolc régiós megye létrehozását, amely hátrányosan érintette volna Hargita és Kovászna megyék magyarságát. Az erdélyi magyar politikus megismételte: nem mondanak le az autonómiáról, melyet dél-tiroli mintára kívánnak kialakítani. Az ősszel esedékes népszámlálás nagy kihívás lesz a következő tíz év érdekérvényesítése szempontjából – szögezte le, hozzátéve: erős parlamenti képviseletre van szüksége az erdélyi magyarságnak.
Toró T. Tibor, a párttá szerveződés útján álló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke elmondta: nagyon erős alapokra épülő nemzeti konszenzusra van szükség, amely hosszú távon nemzeti megmaradásunk záloga itt, a Kárpát-medencében. A politikus szerint egy réteg ellenérdekelt az erdélyi autonómia megoldásában. – Ha viszont sikerül áttörnünk a falat, előbbre léphetünk ezen a téren. Senki nem fog segíteni rajtunk, ha mi, itthon nem végezzük el a házi feladatokat – nyomatékosította.
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára, az elhangzottak kapcsán kijelentette: nem kérdés, hogy lesz autonómia, hiszen ebben széleskörű konszenzus van. A vita tárgyát az képezi, hogyan tudjuk céljainkat megvalósítani. A szomszédos országokban nem vált fontossá a többség számára az autonómia megadása, s ebben a vonatkozásban a legrosszabb helyzetben a szlovákiai magyarok vannak. Ha viszont sikerül áttörést elérni Erdélyben az autonómia kérdésében, az lökést adhat a Kárpát-medence többi kisebbségei számára is. Derűlátón jegyezte meg: egyre racionálisabb politikai osztály van Romániában, amely felismeri, hogy a Székely Autonóm Terület nem gyengíti, hanem erősíti Romániát.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)