NATO: Montenegró is meghívót kap, nem örülnek az oroszok
Szerző: MTI/Magyar Idők | info@dehir.hu Közzétéve: 2015.12.03. 07:31 | Frissítve: 2015.12.03. 07:31
Brüsszel - A katonai szövetséget érő komoly biztonsági kihívások ellenére a szervezet folytatja a „nyitott kapuk” politikáját.
A katonai szövetség külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozásán döntés született szerdán Montenegró tagsági meghívásáról.
A lépés a NATO-csatlakozás előszobájaként tekinthető, ám az adminisztratív és ratifikációs folyamatok miatt vélhetően hosszabb időt, akár több mint egy évet is igénybe vehet majd a teljes jogú taggá válás. Ugyanakkor, ha csak az ország felkészültségét tekintjük, Montenegró akár már holnap készen állna erre, mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Észak-atlanti Tanács ülését követően. A külügyminiszter kiemelte, hogy Montenegró felvétele a katonai szövetségbe komoly elismerés Magyarország számára is, hiszen a NATO és a podgoricai kormány közötti összekötő szerepet a magyar diplomácia látta el a társulási folyamat eddigi szakaszában.
A magyar álláspont szerint a szövetség bővítése azonban ezután sem állhat meg, Grúzia és Macedónia esetében is vállalni kell az előrelépést, ugyanis rendkívül negatív üzenetet küldene, ha a NATO műveleteihez komoly felajánlásokkal hozzájáruló országok nem kapnának megerősítést a szervezet részéről, mondta Szijjártó. A külügyminiszter emlékeztetett, hogy Grúzia rendelkezik a második legnagyobb műveleti jelenléttel a NATO-missziók tekintetében a nem tagállam partnerországok közül. A szövetségnek ugyanakkor fenn kell tartania a párbeszédet az orosz féllel az európai stabilitás érdekében, hangsúlyozta Szijjártó.
Ez azonban nem lesz egyszerű feladat, ugyanis Moszkva hozzáállása borítékolható a NATO bővítésével kapcsolatban. A balkáni orosz befolyás csökkenése vélhetően nem fog nyílt konfrontációhoz vezetni, ám beláthatatlan következményekkel járna, ha a szövetség megjelenne Oroszország közvetlen határán. Grúzia esetén az ország területi egységének hiánya is nagyban akadályozza a csatlakozást. Az abház és dél-oszét szakadár területek különleges helyzete bármikor magában hordozza egy komolyabb konfliktus kirobbanását, ami, a kollektív védelmi klauzula következtében, a NATO beavatkozását is eredményezhetné.
A szövetség tagjai pedig ennek még csak a lehetőségét is el akarják kerülni. A bővítés ugyanakkor hitelességi kérdés a NATO számára, hiszen visszavonulással érne fel, ha az orosz fenyegetések hatására feladná korábban lefektetett céljait.
Orosz válaszlépéseket von maga után Montenegró meghívása a NATO-ba – jelentette ki szerdán Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő Moszkvában, de konkrét intézkedésekről nem tett említést. Peszkov felhívta a figyelmet arra, hogy biztonsági érdekek és az érdekegyensúly fenntartása miatt nem hagyható válaszlépések nélkül a NATO katonai struktúrájának keleti irányú terjeszkedése.
Viktor Ozerov, az orosz parlamenti felsőház védelmi és biztonsági bizottságának elnöke azt mondta, hogy Oroszország lemondja a Montenegróval folytatott együttműködési programokat, köztük a katonaiakat is. Konsztantyin Koszacsov, az orosz felsőház külügyi bizottságának elnöke szerint Európa kollektív biztonsága szempontjából visszalépést jelent Montenegró csatlakozása a NATO-hoz. Az orosz politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a NATO-csatlakozásról Montenegróban sincs konszenzus.
„Ezt az álláspontot Montenegró jelenlegi vezetése kényszerítette rá a lakosságra. Ugyanez történt Grúziában Mihail Szaakasvili és Ukrajnában Viktor Juscsenko idején. Hol vannak most ezek a vezetők?” – firtatta Koszacsov. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ugyanakkor azt mondta szerdán, Moszkva készen áll arra, hogy megtartsák az Oroszország–NATO-tanács ülését.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)