Koszovói válság: harckészültségbe helyezték a szerb hadsereget
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2018.09.29. 20:50 | Frissítve: 2018.09.29. 20:50
Belgrád - Szerbia mindent megtesz, hogy fenntartsa befolyását az általa el nem ismert Koszovó északi részében, ahol a koszovói szerb kisebbség döntő része él.
A legmagasabb fokú harckészültségbe helyezte a szerb hadsereget Aleksandar Vucic köztársasági elnök szombaton, mert a Rosu koszovói különleges rendőri alakulat mintegy 60 tagját a többségében szerbek lakta Észak-Koszovóba vezényelték – közölte értesülését a szerbiai közszolgálati televízió (RTS).
Emellett Nebojsa Stefanovic belügyminiszter a rendőrség legmagasabb fokú készültségét rendelte el.
Az egykor Szerbia déli tartományát képező Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, ezt azonban Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és mindent megtesz, hogy fenntartsa befolyását Koszovó északi részében, ahol a koszovói szerb kisebbség döntő része él.
A brüsszeli közvetítéssel 2013-ban megkötött szerb-koszovói megállapodásban foglaltak tiltják a különleges egység Észak-Koszovóba vonulását a NATO és a helyi szerb vezetés beleegyezése nélkül, valamint azt is tiltják, hogy a szerb hadsereg bevonuljon Koszovóba.
A szerbek készültségét az váltotta ki, hogy szombaton az észak-koszovói Gazivoda-tóhoz látogatott Hashim Thaci koszovói elnök, és látogatását a Rosu különleges egység tagjai biztosították. A legfrissebb hírek szerint a koszovói elnök látogatását követően a különleges egység tagjai is visszavonultak.
A szerb sajtóban megjelent az is, hogy a Rosu tagjai helyi szerbeket tartóztattak le, ám ezek az információk hamisnak bizonyultak – írta honlapján az RTS.
Néhány hete Aleksandar Vucic is a Gazivoda-tóhoz utazott, hogy támogatásáról biztosítsa a Koszovóban kisebbségben élő szerbeket.
A gazivodai mesterséges tó és vízerőmű rendkívül fontos Koszovó víz- és áramellátása számára. A tó 11,9 négyzetkilométernyi felületéből 9,2 négyzetkilométer Koszovóhoz, 2,7 négyzetkilométer pedig Szerbiához tartozik. A tavat az Ibar folyón épített gát segítségével hozták létre 1977-ben. A gát és a tó feletti irányítás évek óta vitát okoz Szerbia és Koszovó között. A gát jelenleg a Szerbiához hű koszovói szerb kisebbség felügyelete alatt áll.
*
Több ezren vonultak az utcákra Pristinában szombaton a Szerbiával folytatott, szerintük eredménytelen tárgyalások megszakítását követelve Hashim Thaci koszovói elnöktől.
Az albán, német és amerikai zászlókat lobogtató tiltakozók mindenekelőtt egy lehetséges területcserét akarnak meghiúsítani Koszovó és Szerbia között, ahogy azt Thaci és szerb hivatali partnere, Aleksandar Vucic nemrég felvetette.
A sajtóban megjelent információk szerint a határmódosítást követően Szerbiához kerülnének a főként szerbek lakta észak-koszovói városok, míg Koszovóé lenne a dél-szerbiai, többségében albánok lakta Presevo-völgy.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió korábban nem zárkózott el attól a lehetőségtől, hogy támogassák a területcserét a két nyugat-balkáni ország között.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)