Határvita: bepanaszolta az Uniónál a horvátokat a szomszéd Szlovénia
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2018.03.08. 20:27 | Frissítve: 2018.03.08. 20:27
Ljubljana - Szlovénia kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indít az Európai Bizottságnál Horvátország ellen.
Szlovénia kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet nyújt be az Európai Bizottsághoz(EB) Horvátország ellen, mert Zágráb elutasítja a hágai nemzetközi döntőbíróságnak a szlovén-horvát határvita rendezéséről hozott tavaly júniusi ítéletét - közölte Miro Cerar szlovén kormányfő csütörtökön.
A lépést illetően a szlovén parlament külügyi bizottsága egyhangú támogatásáról biztosította a miniszterelnököt, aki mint mondta: nagyon örül, hogy ebben a kérdésben nagy az egyetértés a pártok között.
A testület zárt ajtók mögött tárgyalt, és Cerar a sajtónak ezzel kapcsolatban részleteket nem közölt.
A külügyminisztérium egy külföldi ügyvédi irodát bízott meg folyamat elindításával. Az erre vonatkozó dokumentumot már a jövő héten eljuttatják a bizottságnak, amelynek három hónapja van arra, hogy véleményt mondjon az ügyben. Amennyiben ezt nem teszi meg, az ügy az Európai Bíróság elé kerül - húzta alá Cerar.
Szlovénia az Európai Unió működéséről szóló szerződés 259. cikke alapján indítja meg az eljárás. Ez kimondja: bármely tagállam az Európai Unió Bíróságához fordulhat, ha megítélése szerint egy másik tagállam a szerződésekből eredő valamely kötelezettségét nem teljesítette.
Horvátország és Szlovénia 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz a határvita miatt, de Zágráb 2015-ben egyoldalúan kihátrált a döntőbírósági rendezéstől, miután a horvát sajtóban olyan lehallgatási felvételek leiratai jelentek meg, amelyek arra utalnak, hogy a szlovén fél a bíróság szlovén tagján keresztül Ljubljana számára kedvező döntést lobbizott ki.
A hágai nemzetközi döntőbíróság a Pirani-öböl jelentős részét Szlovéniának ítélte, ezzel Ljubljana kijáratot kapott a nemzetközi vizekre, más vitatott területeket viszont horvát fennhatóság alá rendelt, például a Szamobori-hegység Sveta Gera nevű csúcsát, valamint az isztriai határ melletti Skodelin, Buzini és Mlini-Skriljei településeket. Zágráb azonban nem tekinti magára nézve kötelező érvényűnek a döntést, és nem kíván eleget tenni az abban foglaltaknak.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)