Hasra esett Kárpátalja utolsó köztéri Lenin-szobra
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2014.02.24. 22:18 | Frissítve: 2014.02.25. 07:45
Csap - A négy méter magas, több tonnás emlékművet, amely a város nyugdíjas otthona előtti téren állt, feltűnés nélkül döntötték le az éj leple alatt.
Ledöntötték Kárpátalja utolsó köztéri Lenin-szobrát Csapon. Lemondott az orosz többségű dél-ukrajnai Krím-félszigeten levő Szevasztopol polgármestere, a tüntetők nyomására pedig lemondatták Ungvár polgármesterét. Tömeggyilkosság vádjával letartóztatási parancsot adott ki Viktor Janukovics leváltott államfő ellen az ukrán rendőrség, eközben a nyugat-ukrajnai Ternopil megyében megkezdődött a hatalmától megfosztott volt ukrán elnök rendszerét támogatók elszámoltatása.
A négy méter magas, több tonnás Lenin-emlékművet, amely a határ menti Csap városának nyugdíjas otthona előtti téren állt, feltűnés nélkül döntötték le az éj leple alatt. Helyszíni beszámolók szerint sem a nyugdíjas otthon, sem a környező házak lakói nem észleltek semmi rendkívülit, de többen terepszínű ruhát viselő embereket láttak a környéken.
A Lenin-szobrot sokáig nem sikerült eltávolíttatni a kisváros központjából az akkor még befolyásos helyi kommunista aktivisták ellenállása miatt. Az emlékművet, nagyrészt a helyi magyarság nyomására, csak 2000-ben tudták átvinni – kompromisszumos megoldásként – a nyugdíjasok otthona elé.
Ukrajnán egyébként az utóbbi hetekben valóságos Lenin-szobordöntési hullám söpör végig. A jelenséget az ukrán média „Lenin-hullás”-nak keresztelte el. Az utóbbi hónapokban összesen kilencven Lenin-emlékmű hullott a porba, főként Közép-Ukrajnában. Az elmúlt héten negyven városban döntötték le az 1917-es nagy októberi szocialista forradalom vezérének a szobrát.
Kelet- és Dél-Ukrajnában még mindig szenzáció számba megy a Vlagyimir Iljics Leninnek állított emlékművek megszüntetése, a múlt szombaton például Mikolajivban 10 ezren gyűltek össze, hogy tanúi legyenek a központban álló Lenin-szobor eltávolításának. A szovjet forradalmár szobrának ledöntésére irányuló kísérletek több kelet-ukrajnai nagyvárosban komoly ellenállásba ütköznek. Ugyanakkor Nyugat-Ukrajnában még az 1990-es évek elején megszüntették a legtöbb Lenin-emlékművet. Ebben a térségben jelenleg az egyéb szovjet emlékművek felszámolása zajlik, a Lemberg megyei Sztrij városában a múlt szombaton a szovjet katona emlékművét döntötték le.
Az ukrán válság folyománya, hogy megvonták a bizalmat Ungvár polgármesterétől a tüntetők nyomására hétfőn a városi önkormányzat képviselői, a város ügyeinek intézését a választásokig megbízott polgármesterként a tüntetések egyik vezetője végzi. A múlt év novembere óta tartó hatalomellenes ungvári tüntetések egyik fő követelése Viktor Pogorelov polgármester lemondása volt. Ungvár első emberét hivatali hatalommal való visszaéléssel, korrupcióval és gyanús privatizációs ügyletek fedezésével vádolták a tiltakozók.
Lemondott az orosz többségű dél-ukrajnai Krím-félszigeten levő Szevasztopol polgármestere. A helyi Szevasztopolszkije Novosztyi című lap beszámolója szerint Volodimir Jacuba azzal indokolta döntését, hogy "már nincsenek helyükön azok a vezetők, akik őt kinevezték" és így nincs joga, hogy betöltse hivatalát. (Jacubát az ukrán parlament által leváltott Viktor Janukovics elnök tette meg a fekete-tengeri orosz hadiflotta központjául szolgáló kikötőváros vezetőjévé 2011-ben.) Jacuba állítólag kilépett az eddig kormányzó - hétfőtől azonban ellenzékbe vonuló - Régiók Pártjából is.
Vasárnap helyi források szerint 30 ezer fős tüntetést rendeztek Szevasztopolban a Népakarat a fasizmus ellen Ukrajnában címmel. Kifejezték bizalmatlanságukat a város vezetése ellen, és új polgármestert választottak egy orosz üzletember, Olekszij Csalij személyében.
Az orosz zászlókat lengető tömeg - egyetlen ukrán lobogó sem volt látható a felvonuláson - határozatot fogadott el arról, hogy Szevasztopol nem ismeri el az ukrán parlament legutolsó döntéseit, és államcsínynek tartja az országban zajló eseményeket.
"Oroszország, Oroszország, Oroszország" - skandálta a tömeg. A gyűlésen elhangzott, hogy Szevasztopol orosz város és az is marad mindig, "soha nem adjuk meg magunkat a kijevi fasisztáknak" - írta a brit The Guardian című napilap.
A Viktor Janukovics rezsimje elleni az utóbbi hetekben-hónapokban Ukrajna-szerte tartott ellenzéki tiltakozások nem voltak népszerűek a Krím-félszigeten, a helyi parlament képviselői több ízben kezdeményezték, hogy az autonóm státust élvező krími köztársaság forduljon segítségért Oroszországhoz. Volodimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke múlt csütörtökön kijelentette: a félsziget napirendre veheti az Ukrajnától való elszakadás kérdését, ha az ország szétesik.
Ukrajnán belül a Krímben a legerősebb az Oroszországhoz kötődés hagyománya, a félsziget hivatalosan Oroszország része volt, amíg 60 évvel ezelőtt a moszkvai szovjet vezetés az ukrán köztársasághoz csatolta. A szevasztopolihoz hasonló, kisebb tüntetés volt vasárnap a félsziget fővárosában, Szimferopolban is.
Harkivban már több napja feszült a helyzet az új hatalom hívei és ellenzői között, hétfőn este egy kisebb verekedés is volt a metróban a két tábor között, de csak ketten sérültek meg az Unian hírügynökség beszámolója szerint. A rendőrség ugyanakkor több, a Szabadság térre vezető metrókijáratot lezáratott.
Megerősített kerítéssel és sátortábor kiépítésével védik önkéntesek a ledöntéstől a Szabadság terén álló Lenin-szobrot. A 20 méter magas szobornál az elmúlt napokban csak néhány száz ember gyülekezett, az ITAR-TASZSZ hírügynökség hétfőn viszont már több ezerre becsülte a téren táborozók számát. A Harkivot "az euromajdanosok ellen védelmező" aktivisták a fekete-naracs sávos György-szalagot választották megkülönböztető jelnek: a szövetdarab az orosz Szent György-érdemrendre utal, amely a legelterjedtebb volt valamennyi egykori orosz katonai kitüntetés közül.
Az orosz külügyminisztérium felszólította hétfőn az ukrajnai válságban érintett összes felet, hogy ne engedje tovább romlani a helyzetet, terelje vissza törvényes keretek közé az eseményeket, és fékezze meg a hatalomra ácsingózó szélsőségeseket. A nyilatkozat szerint Moszkvában az a benyomás alakult ki, hogy a múlt pénteken külső támogatással kötött megállapodást csak arra használják, hogy elfedjék vele a hatalomváltás kierőszakolását.
Az orosz külügyminisztérium úgy ítéli meg, hogy az ideiglenes ukrajnai hatóságok "diktatórikus" és "terrorista" módszerekkel nyomják el a különvéleményen lévőket Ukrajna különböző körzeteiben... és egyáltalán nincs szándék az egész Ukrajnára kiterjedő konszenzus felkutatására a nemzeti megbékélés érdekében.
Oroszországot különösen nyugtalanítják azok a szándékok, hogy nemzetközi szervezetek - mint az ENSZ Főtitkársága - igazolják ezt az irányvonalat. Moszkva szerint egyes nyugati országok igazából nem Ukrajna sorsáért aggódnak, hanem egyoldalú geopolitikai érdekekért - áll a dokumentumban.
Nyugaton nem hallható az ukrajnai szélsőségesek bűnös cselekedeteinek, s a náci és antiszemita megnyilvánulások elítélése sem - hangsúlyozza a nyilatkozat.
Az orosz külügyminisztériumot aggasztja az ukrán parlamentben elfogadott intézkedések törvényessége is. A forradalmi sürgősség alapján az ukrán parlament döntéseket és törvényeket hoz, amelyek közül egyesek megsértik az oroszul beszélő lakosság és más etnikai kisebbségek jogait. Álláspontja szerint az alkotmányos reformokat széles körben meg kell vitatni és népszavazásra kell bocsátani.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)