Fuzionált az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2020.01.18. 21:05 | Frissítve: 2020.01.18. 21:21
Csíkszereda - Az Erdélyi Magyar Szövetség megegyezésre törekszik a parlamenti képviselettel rendelkező, harmincadik születésnapját ünneplő RMDSZ-szel.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) fúziójáról döntött szombaton Csíkszeredában a két párt küldöttgyűlése. Az új párt az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) nevet fogja viselni.
A pártok határoztak arról, hogy az egyesült párt bejegyzési procedúráját az önkormányzati választások után indítják el, a választásokon pedig az Erdélyi Magyar Szövetség politikai szövetségben vesznek részt.
Csomortányi István, az EMNP elnöke a két párt együttes kongresszusa utáni sajtótájékoztatón elmondta: úgy ítélték meg, hogy a választási részvételüket tennék kockára, ha már az önkormányzati választásokra a fuzionált párttal készülnének. Nem biztos ugyanis, hogy addig sikerül lezárni a fúzió bírósági bejegyzését. Ezért döntöttek a politikai szövetség megkötéséről, melyet sokkal egyszerűbb jogi procedúrával lehet bejegyeztetni.
Mezei János MPP-elnök elmondta: a két párt politikai szövetségéről szerződést kötöttek, mely paritásos döntéshozást ír elő. A két párt elnöke a politikai szövetség társelnökei lesznek.
Az EMNP és az MPP mintegy száz-száz tagú küldöttgyűlése előbb külön-külön ülésezett. A zárt üléseken - az elnökök beszámolója szerint - egy-két ellenszavazattal, egy-két tartózkodás mellett fogadták el a fúzióra és a politikai szövetségre vonatkozó határozatokat. Ezeket a két küldöttgyűlés immár a sajtó jelenlétében tartott együttes ülésén is megszavazta. Itt egyetlen tartózkodással fogadták el mindkét határozatot.
A sajtótájékoztatón Mezei János MPP-elnöke úgy értékelte: a két párt arról tett bizonyságot, hogy fontosabbnak tartják a közösségi érdeket, mint az egyéni, politikai érdekeket. Hozzátette: abban bíznak, hogy a két párt összefogása felhajtó erőt ad a "nemzeti oldalnak", és be tudják bizonyítani, hogy 1+1 olykor 3 is lehet. Az MPP elnöke azt is hozzátette: nem gyengíteni, hanem erősíteni akarják az erdélyi magyar képviseletet, és eredményre próbálják sarkallni a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) is. Az MPP és az RMDSZ 2013 óta létező politikai együttműködéséről Mezei elmondta: ha lesz nyitottság az RMDSZ részéről, az új szövetségest is "behozzák a megállapodásba".
Csomortányi István EMNP-elnök elmondta: a két párt szervezeti hálózata kiegészíti egymást. Ahol egyik erős, a másik általában nem képvisel jelentős erőt. Ahol eddig versenyeztek egymással, ott békéltetési folyamat kezdődik. Hozzátette: számítanak rá, hogy ez helyenként nem lesz könnyű feladat.
A székelyudvarhelyi helyzetre vonatkozó kérdésre Mezei János elmondta: a szövetségi megállapodás tartalmazza, hogy az egyik pártból kizárt politikusokat nem fogadhatja be a másik párt. Székelyudvarhelyen négy évvel ezelőtt a két párt közös jelöltjeként választották polgármesterré Gálfi Árpádot, akit azonban tavaly nyáron az MPP kizárt a soraiból.
Csomortányi azt is elmondta, hogy megegyezésre törekszenek az RMDSZ-szel azokon a településeken, amelyeken csak a magyar összefogás hozhatja meg a sikert. Ezek között Marosvásárhelyt, Szatmárnémetit említette. Hozzátette azonban, hogy amiként az Erdélyi Magyar Szövetségben sincsenek alá- vagy fölérendelt felek, úgy az RMDSZ-szel is egyenrangú felekként kívánnak tárgyalni.
A két párt küldöttgyűlése együttes ülését levélben köszöntötte Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. A politikus úgy vélte: a fúzió kinyilvánítása az új erdélyi magyar egység fontos lépcsőfoka. Szimbolikus értékűnek találta, hogy az autonómiapárti erdélyi magyar politikai szervezetek egyesítik az erőiket. Örömét fejezte ki azért, hogy az Erdélyi Magyar Szövetség megegyezésre törekszik a parlamenti képviselettel rendelkező RMDSZ-szel.
Harminc esztendős az RMDSZ
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szombaton a Kolozsvári Magyar Operában Kelemen Hunor elnök vezetésével ünnepelte a szövetség fennállásának 30. évfordulóját - emléklapot kapott Markó Béla, az RMDSZ korábbi elnöke is.
Kelemen Hunor szerint a szövetség kihívásai a következő időszakban sem változnak, így a romániai magyarságnak meg kell őriznie identitását szülőföldjén, erős közösségként kell megmaradnia és értelmet kell adni a közösségi létezésnek.
A politikus a Kolozsvári Magyar Operában szervezett ünnepi gálán beszédében elmondta, hogy az RMDSZ megalakulása 30 év távlatából látszólag azért tűnik egyszerűnek és úgy, hogy "könnyen ment", mert a romániai magyarok a kommunista diktatúra ellenére szabad polgárok közössége volt, ezért vulkánszerűen tört felszínre az önszerveződés vágya, így az RMDSZ meglehetősen hamar, 1989 december 25. és 1990. január 13. között alakult meg.
Kiemelte, az alapítók tudatosan hoztak létre szövetséget és nem pártot. Kelemen Hunor megköszönte a mindenkori magyar kormányok támogatását. Kiemelte, ma már jobb helyzetben van a romániai magyar közösség, mint 30 évvel ezelőtt. Úgy vélte, a fő feladat változatlan, így a nemzeti identitás megőrzéséért mindaddig küzdeni kell, amíg a közösséget a felszámolására és az asszimilációjára irányuló "kihívások" érik. Rámutatott: azért volt sikeres a szövetség, mert képes volt megtartani a közösség bizalmát, és a jövőben is képes kell legyen erre.
Markó Béla, az RMDSZ korábbi elnöke úgy vélte, hogy az a szövetség, amelyet 30 évvel ezelőtt megkötöttek, olyan hatékony eszközzé vált, amelyre Trianon óta nem volt példa. Ehhez a sikerhez szükség volt a romániai magyarok túlélő-képességére és naiv hitére, hogy a kommunizmus romjain jövőt építhetnek. Markó szerint a két világháború között a romániai magyarságnak voltak még intézményei, volt még gazdasági ereje, mint ahogy a kommunizmus első időszakában is volt egyeteme, egyfajta autonómiája a Magyar Autonóm Tartomány révén, de 1989-ben, a rendszerváltást megérő nemzedéknek és az RMDSZ alapítóinak már csak emlékeik voltak a magyar feliratokról, az önálló magyar iskolákról, ezért 30 évvel ezelőtt már-már a semmiből kellett újrakezdeni - hangoztatta. Markó a szolidaritás fontosságát hangsúlyozta, amely nélkül az RMDSZ nem lehetett volna sikeres szervezet.
Rámutatott: a romániai magyarságnak modernizációra van szüksége, nem arra, hogy a 20. század eleji Európához zárkózzon fel. Hozzátette: az RMDSZ-t a romániai magyaroknak az az igénye hozta létre, hogy saját választott politikusaik legyenek és ne mások mondják meg, mi jó nekik. Kijelentette:
"segítsenek minél többen, segítsen Magyarország, de döntsünk mi a saját sorsunkról".
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a Kárpát-medencei magyar érdekvédelmi szervezetek üzenetét tolmácsolta. Elmondta: az elmúlt harminc év nemzetpolitikájának legnagyobb hozadéka a határon túli magyar közösségek újraszerveződése, amelyben az RMDSZ-nek különleges, "etalon jellegű" szerepe volt. Úgy vélte, hogy az RMDSZ azért maradhatott meg, mert mindig képes volt megújulni, soha nem rugaszkodott el a realitásoktól és ennek köszönhetően megkerülhetetlen és megkérdőjelezhetetlen politikai tényező maradt.
Takács Csaba, az RMDSZ volt ügyvezető elnöke szerint az RMDSZ olyan szervezet, amely a romániai magyar közösség legnagyobb fórumává nőtte ki magát, amelyben különböző ideológiák, eszmék és irányzatok csaptak össze azért, hogy 1989-ben a romániai magyarság hetven év után ismét talpra álljon.
Brendus Réka, a nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezetője tolmácsolta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár jókívánságait, akik azt üzenték, hogy személyesen és a magyar kormány nevében is továbbra is az RMDSZ mellett állnak küzdelmében és hitében.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)