Donald Trump történelmi látogatása Izraelben
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2017.05.23. 07:39 | Frissítve: 2017.05.23. 07:39
Jeruzsálem - Az izraeli-palesztin békeszerződés „végső tárgyalásának” nevezte a kulcsfontosságú megbeszéléseket.
Kétnapos látogatást tesz Donald Trump Izraelben. A látogatás azért is fontos, mert az amerikai elnök korábban komoly ígéreteket tett Izraelnek.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn megkezdte izraeli látogatását, kétnapos programja során izraeli és palesztin vezetőkkel is tárgyal. Az elnök az izraeli-palesztin békeszerződés „végső tárgyalásának” nevezte a kulcsfontosságú tárgyalásokat, további részleteket azonban nem osztott meg a nyilvánossággal.
Trump novemberi megválasztása után nem sokkal célként tűzte ki a palesztin-izraeli konfliktus megoldását. A szándéka az, hogy tető alá hozza minden idők legnagyobb közel-keleti béke megállapodását.
Egyes megfigyelők szerint a palesztin elnöknek talán Donald Trump az utolsó reménye a palesztin-izraeli békére, más elemzők pedig úgy vélik, hogy Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőnek aggodalomra is lehet oka, mert az amerikai elnök a béke megállapodás esélyéért akár olyan engedményeket kérhet tőle, amelyek belpolitikai válsághoz vezethetnek a zsidó államban.
Az izraeli tízes tévécsatorna hírszakértői szerint Trump eltökélt szándékát mutatja az is, hogy ilyen „hamar”, négy hónappal beiktatása után Izraelbe érkezett, amire az amerikai elnökök történelmében még nem volt példa.
Többszöri programváltoztatás előzte meg az elnöki gép reptéri fogadását, a Háárec izraeli portál értesülései szerint először hosszú beszédekkel és kézfogásokkal teli ünnepséget terveztek, majd a Fehér Ház kérésére a meleg miatt lerövidítették volna a programot: csak a két himnusz hangzott volna el, illetve Trump a miniszterelnökkel, Benjamin Netanjahuval, Reuvén Rivlin államfővel és Juli Edelstejnnel, a Kneszet elnökével rázott volna kezet. Aztán ismét változott a program: az amerikaiak mégis úgy döntettek, hogy külön kézfogással üdvözli Trump az összes fontosabb tisztség viselőjét és a minisztereket is, és hosszabb fogadási ceremóniát tartanak a tűző napsütés ellenére.
Netanjahu hangsúlyozta a terrorizmus elleni küzdelem fontosságát, beszélt országa béketörekvéseiről, a vallásszabadságról, arról, hogy a keresztények szabadon gyakorolhatják a vallásukat Izraelben.
Trump rövid beszédében az erős amerikai-izraeli szövetséget emelte ki, kifejezte reményét, hogy az arab országok is készen állnak a terrorizmus elleni harcra, és a kapcsolatok javítására Izraellel.
Felszólította a térségbeli vezetőket, hogy működjenek együtt a béke megteremtése érdekében. Azt is mondta, hogy ilyen tekintetben új reményekkel töltötte el a szaúd-arábiai látogatása.
Trump először Rivlinnel folytatott megbeszéléseket Izraelben, az államfő jeruzsálemi rezidenciáján, majd az amerikai elnök izraeli kíséret nélkül „magánlátogatásra” ment a jeruzsálemi óvárosba, ahol egyedül imádkozott a Siratófalnál, és a Szent Sír-székesegyházban, Jézus keresztre feszítésének és sziklasírjának helyszínén.
Hivatalban lévő amerikai elnök még sosem járt a Siratófalnál, a terület különleges jogi státusza miatt. Jeruzsálem óvárosát Izrael 1967-ben foglalta el Jordániától, és semmilyen jövőbeli tárgyaláson nem kíván lemondani róla.
Hétfőn kora este a King David szállodában tárgyalt az amerikai elnök az izraeli kormányfővel. Kedd délelőtt Betlehemben Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság elnökével találkozik, ezután rövid látogatást tesz a Jad Vasemben, a Holokauszt Emlékmúzeumában, ahol elhelyezi az emlékezés koszorúját.
Az izraeli rendőrség szóvivője szerint összesen 10 ezer ember biztosítja Trump látogatását, köztük titkos ügynökök, a terrorelhárítás tisztjei és határőrök is.
Trump a választási kampányban hangoztatott álláspontján elnökként sok tekintetben módosított. Ez három lényeges kérdésre is igaz: az úgynevezett kétállami megoldás megítélésre (vagyis arra, hogy Izrael mellett az 1967-es határok között létrejöjjön az önálló palesztin állam is), a palesztin területeken építendő zsidó telepek ügyére, és az amerikai nagykövetség Tel-Avivból Jeruzsálembe helyezésére is. Trump korábban Jeruzsálemet Izrael örökös fővárosának nevezte.
Az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe helyezéséről Rex Tillerson külügyminiszter úgy nyilatkozott a múlt héten az NBC televíziónak: „az elnök nagyon óvatos annak felmérésében, hogy egy ilyen döntés milyen hatással lenne a békefolyamatra". A nagykövetség Jeruzsálembe helyezése ugyanis annak elismerését jelentené, hogy Jeruzsálem Izrael Állam egy és oszthatatlan fővárosa. Ez viszont ellentétes az érvényben lévő nemzetközi határozatokkal.
A Fehér Ház legfrissebb nyilatkozata szerint az elnök még mérlegeli a lehetőséget, végleges döntést még nem hozott az ügyben.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)