A Wikilieaks-alapító nem adja fel magát a Scotland Yardnak
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.06.30. 15:20 | Frissítve: 2012.06.30. 15:23
London – Ecuador londoni nagykövetségén várja menedékjogi kérelmének elbírálását Julian Assange, akire Svédország és az USA is feni a fogát.
A hivatalos idézés ellenére nem adja fel magát a bizalmas amerikai diplomáciai sürgönyöket százezrével kiszivárogtató WikiLeaks alapítója, aki Ecuador londoni nagykövetségén tartózkodik.
A svéd hatóságok által szexuális bűncselekmények miatt körözött Assange a múlt héten jelentkezett a dél-amerikai ország londoni diplomáciai képviseletén, ahol politikai menedékjogért folyamodott.
A nagykövetség befogadta, és folyamodványát továbbította az ecuadori kormánynak. Az ausztrál állampolgárt korábban óvadék ellenében engedték szabadon a brit hatóságok.
A londoni rendőrség álláspontja szerint a WikiLeaks-alapító ezzel megsértette szabadlábra helyezésének feltételeit, és ezért jelentkeznie kell a kijelölt rendőrőrsön, ahol őrizetbe veszik.
Julian Assange jogi képviselője pénteken közölte, hogy védence nem hagyja el az ecuadori nagykövetséget, mivel a menedékjogkérelmek elbírálásának a brit és a nemzetközi jogszabályok egyaránt elsőbbséget adnak a kiadatási végzésekkel szemben.
Az ügyvéd szerint Assange tart attól is, hogy a brit hatóságok esetleg nem Svédországnak, hanem az Egyesült Államoknak adják ki őt, mivel a diplomáciai iratok kiszivárogtatása miatt az amerikai hatságok is "igényt tartanak rá".
A jogi képviselő közölte, hogy mindezek alapján Julian Assange az ecuadori nagykövetségen marad menedékjogkérelmének elbírálásáig.
A WikiLeaks hozzávetőleges becslések szerint csaknem 400 ezer amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt néhány évben ezek jelentős részét át is adta médiapartnereinek.
A svéd hatóságok azonban nem emiatt, hanem szexuális bűncselekmények gyanújával körözik Assange-t két egykori munkatársának feljelentése alapján. Egyikük nemi erőszakkal, másikuk szexuális zaklatással vádolja a WikiLeaks alapítóját, aki korábban Svédországban élt. Julian Assange tagadja a terhére rótt bűncselekmények elkövetését, és meggyanúsítását politikai indíttatásúnak tartja.
Ügyvédei ezért azt kérték a brit legfelsőbb bíróságtól, hogy mondja ki a svéd hatóságok által kiadott európai elfogatóparancs érvénytelenségét. A legfőbb brit bírói fellebbviteli fórum azonban május végén meghozott végzésében ezt elutasította, és törvényesnek nyilvánította a svéd elfogatóparancsot.
Julian Assange-t 2010 decemberében vették őrizetbe Nagy-Britanniában, és az első fokon eljáró bíróság már tavaly februárban jóváhagyta kiadatását. Ezt tavaly november elején megerősítette a londoni felsőbíróság is, ám ugyanez a bírói fórum akkor egyben lehetőséget adott Assange-nak arra, hogy a kiadatási végzés ügyében közvetlenül a legfőbb brit fellebbviteli testülethez forduljon.
A férfi ügyvédei az eljárás eddigi menete során több fronton támadták a kiadatási kérést, amelyet a svéd ügyészség az európai elfogató paranccsal együtt nyújtott be a brit hatóságoknak.
Geoffrey Robertson, az ügyvédi csapat vezetője még azzal is megpróbált érvelni a korábbi londoni felsőbírósági tárgyalásokon, hogy Julian Assange akár a terrorizmussal gyanúsított foglyok guantánamói börtöntáborában is kiköthet, sőt halálbüntetést is kiszabhatnak rá, ha Svédország kiadja őt az Egyesült Államoknak.
Julian Assange-t őrizetbe vétele után kilenc napig a dél-londoni Wandsworth kerület hírhedt börtönében tartották fogva. Ügyvédei mindazonáltal elérték védencük szabadlábra helyezését, igaz, komoly áron: a WikiLeaks-alapítónak 200 ezer font (72 millió forint) készpénzóvadékot és további 40 ezer font (14 millió forint) biztosítékot kellett letétbe helyeznie annak fejében, hogy szabadlábon védekezhessen.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)