A második bécsi döntésre emlékeztek
Szerző: Nyírő Gizella | info@dehir.hu Közzétéve: 2010.09.07. 10:15 | Frissítve: 2011.12.08. 10:29
Két és félórás ünnepi műsorral emlékezett meg az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezete a második bécsi döntés 70 éves évfordulójáról, Horthy Miklós nagyváradi bevonulásáról, a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében.
A mintegy félezer ünneplő közönséget – köztük Székelyhídi Ágoston történészt, az Erdélyi Szövetség örökös elnökét, Cs. Tóth Jánost, a Méliusz Központ igazgatóját, Jantyik Zsolt hajdú-bihari közművelődési vezetőt, Bogdán Pétert, Kenderes polgármesterét, az ártándiak küldöttségét – Nagy József Barna, EMI-elnök köszöntötte. A fiatalember elismerte: nem gondoltak ekkora érdeklődésre, hiszen 70 év óta először rendeztek ünnepséget a kormányzó bevonulásának évfordulóján.
- 1940. szeptember 6-án gyönyörű napra ébredt a város: kivonult az utolsó román katona is, s bejöttek a magyar honvédek. Horthyról sokan, sokfélét mondtak eddig. Ám aki 24 évig állt Magyarország élén, az a nemzet legnagyobb kormányzója volt. Az akkori országok közül a legdinamikusabban fejlődő ország volt hazánk. Eljön még az az idő, amikor Kossuth Lajossal együtt fogják emlegetni Horthy Miklóst, hiszen Kossuth után a legtöbb nóta is Horthyról szól – jelentette be Nagy József Barna. A továbbiakban arról szólt, hogy történelemhamisítás folyik Romániában, ahol október 12-e a város napja, az 1944. október 12-i Horthy-fasizmus leverésének dátuma. – Nekünk szeptember 6-a a város napja, mert hazugság a Horthy-fasizmus – húzta alá.
Bogdán Péter, a XX. század legnagyobb magyar politikusának szülővárosából, Kenderesről érkezett. A polgármester előadásában felelevenítette Horthy és Kenderes kapcsolatát. Mint fogalmazott, Kenderest kivételes fejlődés jellemezte a kormányzó regnálása idején, hiszen akkor épültek a legjelentősebb középületek, iskolák, a posta, a vasútállomás épülete, de a villany- és úthálózat kiépítése is arra az időre tehető. A közösségszervezés is dinamikus volt: úri kaszinók, gazdakör, ipartestület, olvasókör működött a faluban. A kormányzó minden évben legalább egy hónapot töltött a községben, ahol bőkezű patrónusként emlékeznek rá. 1993. szeptember 4-én helyezték örök nyugalomra Horthy hamvait, azóta minden év szeptember első vasárnapján, ünnepi istentiszteleten emlékeznek rá. Két éve posztumusz díszpolgárrá avatták Horthy Miklóst, mint ahogy menye, a 92 éves özv. Horthy Istvánné is a város díszpolgára lett. Reményét fejezte ki Bogdán Péter, hogy az új polgári kormány rehabilitálja Horthy Miklóst.
A Váradi Dalnokok Horthy-nótákkal örvendeztették meg a közönséget, majd Forró László, Hegyközkovácsi lelkipásztora, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület tanácsnoka, felolvasta azt a köszöntő beszédet, amit 70 évvel ezelőtt Sulyok István református püspök mondott Horthy bevonulásakor. – Kettős nap a mai: Horthy megérkezésének, illetve Nagyvárad szőnyegbombázásának napja. Emlékezzünk, hogy emlékezésünk legyen tiltakozás a mindenkori erőszak ellen – mondta a lelkész.
Török Sándor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei elnöke Tőkés László EP-alelnök levelét olvasta fel, amelyben ez állt: a második bécsi döntés felidézésével az elhallgatott és megsemmisített múlt kimondása mellett tesznek hitet az emlékezők. Míg Trianon pusztulást és rombolást, addig a második bécsi döntés jóvátételt jelentett. Célunk változatlan: Trianon gyógyítása, határozott igény az erkölcsi, anyagi jóvátételre, nemzeti jogaink biztosítása, ami csak nemzeti autonómiával teremthető meg.
Székelyhídi Ágoston Horthy Miklós és a magyar konzervativizmus kérdéskörét boncolgatta előadásában. A történész szerint a konzervativizmus értékrend, mely a családra, a hitre, az együttélésre, a nemzeti intézményekre terjed ki. Horthyt az alkotmányosság jegyében választották kormányzóvá, aki a konzervativizmust akarta helyreállítani, s ez történt meg 1940-ben, majd 1990-ben, s idén, a polgári kormány győzelmével rendeződik egy egységes, nagy folyamatba. – Horthy azért volt kiemelkedő gondolkodó, mert az alkotmányt megújította, a magyar nemzeti közösség létrehozásával pedig a magyar nemzeti intézményrendszert is, ami követendő példa számunkra – fogalmazott az előadó.
Korabeli híradók alapján levetítették a jelenlévőknek Horthy bevonulásáról szóló rövidfilmet, majd Jósa Piroska 86 éves doktornő beszélgetett egykori szemtanúkkal, akik ott voltak a kormányzó bejövetelén. A doktornő merész vállalkozásra szánta el magát 2007-ben: Virágszőnyeg a váradi utcaköveken címmel könyvet írt a visszaemlékezésekből. Mostani beszélgető partnerei – Hevesi Sándor (90), Újvárosi Tibor (87), Wesselényi Tibor (81) – arról meséltek, hogy hihetetlen mennyiségű virágot szórtak a váradiak a magyar honvédek lába elé. A Szent László téren felállított tribünön helyet foglalt a kormányzó felesége, menye, s amikor a délceg Horthy megérkezett a lován, hatalmas üdvrivalgással fogadták, magyar ruhába öltözött lányok, magyar nemzeti zászlókat lobogtatva éljenezték.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)