Sprechen Sie Deutsch? Kicsit speak English!
Szerző: Takács Péter Levente | takacs.peter.levente@dehir.hu Közzétéve: 2012.11.18. 13:58 | Frissítve: 2012.11.19. 07:53
Miközben az oktatási szakértők az angol és a német nyelv nehézségéről vitáznak, addig a magyarok 65 százaléka egyetlen idegennyelvet sem beszél, de ez sokukat nem is zavarja. Jegyzet.
Nagy felháborodást váltott ki az elmúlt hetekben az oktatási államtitkárság készülő nyelvoktatási stratégiájának kiszivárgott részlete. Az iromány szerint az angol helyett a német lenne az első nyelv az általános iskolákban, mivel nyelvpedagógiai szempontból javasolt, hogy a tanuló a komplexebb nyelvtani struktúrájú német nyelvvel találkozzon korábban, ne az angollal. A sajtó már temette is az angol nyelvet, amikor Hoffmann Rózsa reagált, és kifejtette, hogy szó sincs a német nyelv előtérbe helyezéséről, a tanuló választhatna az általános iskolában.
Nem ez az első eset a magyar történelemben, hogy nem veszi be a nép gyomra a kötelező nyelvoktatást. Gondoljunk csak bele, hányan tudnak tízig elszámolni oroszul, jelenteni a tanárnak, elmesélni a Lenin-mauzóleum történetét, de egy kiló kenyeret nem tudnak kérni egy moszkvai üzletben. Ma már persze mindenki azt mondja, hogy ha most lenne fiatal, akkor sokkal jobban megtanulná az oroszt, hiszen milyen fontos dolog napjainkban a nyelvtudás, főleg ha nem csak a legelterjedtebb nyelven, azaz angolul beszélünk.
A mai fiatalok azonban nem tanultak a korábbi hibákból. Most is ragaszkodunk az angolhoz, hiszen mégis is csak az az első számú világnyelv. Aki azonban túllép az angolon, s megpróbál egy újabb nyelvet elsajátítani, legyen az germán (német, holland, svéd, dán), vagy újlatin (francia, spanyol, olasz), az egyből rájön hogy az angol „egyszerűsége” után nem is olyan könnyű megérteni, hogy mi alapján hímnemű egy szó a németben vagy a franciában. Ismét visszaköszön az a kérdés, hogy miért is nem tanultuk meg ezt már jóval korábban. Aki felnőtt fejjel, esetleg munka mellett kezd nyelvtanulásba, furcsán érezheti magát, amint az ujjain mutatva próbálja memorizálni az új nyelv számait. Pedig mennyivel egyszerűbb lenne ezt a tudást magunkba szippantani már gyermekkorban, amikor még szinte észrevétlenül sajátítjuk el az újabb és újabb szavakat, kifejezéseket. A fiatalok többsége azonban ebbe bele sem gondol. Az általános- és középiskolai tizenegynéhány év angol- vagy némettanulása után nagy nehezen megszerzi azt az egy középfokú nyelvvizsgát a diplomához, ha egyáltalán megszerzi, és aztán többé elő sem veszi a nyelvet, nemhogy másikat tanulna.
A statisztikákon is látszik, hogy „furcsa a viszonyunk” az idegnyelvekkel. Egy 2012-es Eurobarometer-felmérés szerint a magyarok csupán 35 százaléka beszél legalább egy idegennyelvet, 13 százaléka kettőt, 4 százaléka pedig hármat. Ezzel utolsók vagyunk az Unióban, ahol ugyanez az átlag 54, 25 és 10 százalék, lengyel barátainknál például a lakosság 50 százaléka beszél egy, 22 százaléka kettőt és 7 százaléka legalább három nyelvet, ugyanez az arány a nyelvrokonként emlegetett finneknél 75, 48 és 26 százalék.
A gyenge nyelvtudás a felsőoktatásban is gondot okoz. Több ezer diploma porosodik a hazai egyetemek polcain, mivel a már korábban említett diákok tizenegynéhány év nyelvtanulás után nem tudják letenni a nyelvvizsgát. Persze ne gondoljuk, hogy csak ezek a diákok nem kapnak diplomát. A bolognai rendszer és a kétszintű felsőoktatás bevezetése óta ugyanis megnőtt azoknak a szakoknak a száma, ahol több nyelvvizsga kell, így az is előfordulhat, hogy a hallgató a második idegennyelvből hiányzó felsőfokú, szakmai, vagy éppen alapfokú nyelvvizsgája miatt nem kapja kézhez diplomáját.
Ha már az alapfokú nyelvvizsgánál járunk, szintén az elmúlt napok híre, hogy bevezetnék az A2-es alapszintű nyelvvizsgát. Az a nyelvvizsga, amit nálunk most alapfokúnak neveznek (B1-es), az Unióban már a középszintnek felel meg, így az új vizsga valóban könnyebb lesz annál. Ezért is mondták eddig, hogy a közép- és felsőfokú nyelvvizsga között jóval nagyobb a különbség, mint egy alap- és középfokú között. Persze mondhatnánk, hogy a hiányzó és a nem használt középfokú nyelvvizsgánknál csak az alapfokú „égetőbb kérdés” napjainkban, hiszen a nyelveket beszélő magyarok többsége, anyanyelvén kívül mindössze egyetlen nyelven tudja megértetni magát másokkal. Ez a 35 százalék jócskán el van maradva az uniós 54 százaléktól, ahogy a legalább két, illetve három nyelvet beszélők aránya is. De legalább utóbbiakat ne bántsuk, ez a 13 és 4 százalék, ők két vagy több nyelven is beszélnek, akik időt, energiát és természetesen pénzt nem kímélve tanultak újabb és újabb nyelveket. Ne legyünk persze naivak, ne gondoljuk, hogy ők ezt a tudást az általános- és középiskolai nyelvoktatásnak köszönhetik…
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)