A méret a lényeg: van, ami túl nagy és van, ami lehetne nagyobb
Szerző: Szénási Miklós | szenasi.miklos@dehir.hu Közzétéve: 2011.11.29. 11:30 | Frissítve: 2011.11.29. 11:47
Szó sincs feldarabolásról, nem lesz Budapestből 23 város. Mi azért eljátszadoztunk a gondolattal. Jegyzet.
Megyének nyilvánítaná Budapestet az önkormányzati törvényhez benyújtott fideszes módosító indítvány a hírek szerint: a kerületekből huszonhárom független település jönne létre. Ha úgy tetszik, nekünk hab a tortán, hogy ez esetben Debrecen lenne a legnagyobb város az országban. Vagyis, hab lenne. Mert a hír, ami futótűzként rohant körbe, kacsa. Nincs szó arról, hogy Budapest megye legyen. Budapest marad, ami: főváros. Még ha kicsit túl nagy is, ahhoz képest, mekkora országé.
Azzal persze el lehetne játszadozni, mi lenne, ha. Ha mégis így alakulna egyszer. Akkor például hol lennének a városhatárok? Az utca egyik oldala még az egyik, a másik a másik város lenne? Vagy egyes házak esetében a 9-es lakás ide, a 11-es oda esne? Esetleg akár egy lakáson belül is lenne földrajzi eltérés, mert a konyha és a spájz nem feltétlenül ugyanahhoz a közigazgatási területhez tartozna? S ha most több a fű, meg a fa, meg a parkos rész az utca egyik oldala, akkor értelemszerűen a másik oldalról, azaz a szomszéd településről is idehoznák a kutyákat sétálni? S mondjuk más parkolási díjak lennének jobb meg baloldalon? Itt enyhébb büntetést szabnának a tilosban megállókra, ott meg kerékbilincs fogná meg a figyelmetlen autós járművét?
Amúgy meg számoljunk csak egy kicsit! Budapest kétmilliós város egy tízmilliós országban. Ami valóban vízfej egy ekkora alapterületű és népességű államhoz képest. Ha nincs Trianon, talán még akkor is. Bár szép város Budapest, nehézségeinek nyilvánvaló oka, hogy nem ekkora lélekszámra tervezték útjait, kerületeit. Budapest nincs tele kétszer tízsávos utakkal, persze, hogy folyamatosan dugó van, lehetetlen közlekedni, nincs elég parkolóhely, tömeg van és nyomor. Ugyanez a baja a maga módján, de más megközelítésben Miskolcnak, Pécsnek, Győrnek, Szegednek és Debrecennek. Ha ezek a városok nem 150-200 ezer lakossal kalkulálhatnának az agglomerációt is beleértve, hanem egyenként inkább 200-250-300 ezer fővel, valószínűleg erősebbek lehetnének. Több gazdasági lehetőség nyílna számukra, mert ennyivel több lakosra könnyebb lenne ipart telepíteni, üzemeket létesíteni, ekkora lélekszám több üzletet, iskolát tudna eltartani. Meglehet, normálisabb életet élhetnénk az egész Magyarországon. Nem minden egy helyre áramlana, hanem kiegyensúlyozottabb lenne minden.
Budapest szerintünk különben nemcsak Magyarországhoz képest nőtt túl nagyra. Ahhoz képest is, hogy aránylik egymáshoz az ország meg a főváros lélekszáma nálunk erősebb államokban! Itt van mindjárt Nagy-Britannia, melynek népessége közel 60 millió, Londoné ehhez képest 8 millió körül van, bár az agglomerációval kicsit többen lakják ezt a metropoliszt. Viszont ne feledjük: London egy öt kontinensen átívelő gyarmatbirodalom székhelye volt. A szigetországgal szomszédos Párizsban az elővárosok nélkül bő 2 millióan élnek, az agglomerációval viszont 9 milliónál is többen. Igaz, itt is 65 millió lakosa van az országnak és a hajdani gyarmatbirodalomtól az ő esetükben sem tekinthetünk el. A jelenleg a világ hetedik legnépesebb országának tartott, nagyjából 140 milliós Oroszország fővárosában, Moszkvában pedig 10 millió körül élhetnek. Arányaiban ezekhez képest is túlzó Budapest mostani lélekszáma.
Más kérdés persze, hogy volna, ami akkor sem változna meg hirtelen, ha az egységes Budapest hirtelen 23 kisebb várossá változna a Duna két partján: Üllőről ugyanis akkor sem lenne sem rövidebb, sem gyorsabb az út mondjuk Budaörsre...
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)