Némi vigaszt kaptunk a Loki elúszott aranya miatt, siratjuk a kéziseket
Szerző: Árvay Sándor | arvay.sandor@dehir.hu Közzétéve: 2013.05.13. 11:25 | Frissítve: 2013.05.14. 09:50
Debrecen - A DVSC-TEVA bajnoki futballtrófeáját a Győr vette át, kézilabdában is oda a régi dicsőségünk. Heti sportjegyzet.
Egyetlen hétvégén két bajnokot ünnepeltek a Rába partján. Szombaton a győri kézilabdázónők diadalmaskodtak a BL-döntőben, vasárnap a futballisták taszították le a hazai trónról a Loki együttesét.
Debreceni nézőpontból: két sportágban léptünk egy (több) lépést hátra.
A két történet azonban nem egyforma. Fociban a csúcsról az élmezőnybe került a DVSC-TEVA, női kézilabdában viszont nagyobb a zuhanás – egyenes út vezetett a második ligába. Nézzük, mi is történt a mögöttünk álló sporthétvégén.
Most végre jól jöttünk ki a meccsből - utalt a közelmúltra is a Videoton elleni, vesztes állásból 2-1-re megnyert futballrangadó utáni nyilatkozatában Kondás Elemér, jelezve: a játék része a szerencse is, s sokszor a küzdeni akarás, az elfogadható teljesítmény, a sok helyzet, akár még a vezetés sem elegendő a sikerhez.
A tavasszal elpackázott pontokat sirathatjuk, a most megszerzettekre büszkék lehetünk. A Videoton ugyanis bátran és veszélyesen támadott, s főleg az első játékrészben gólszerzéssel kecsegtető akciókat vezetett - vendégként is valóban úgy játszott, ahogy a dobogóért küzdő, a nemzetközi szereplés jogáért harcoló együttesnek illik. Ellenük győzni mindenképpen bravúr - még akkor is, ha ezúttal a Loki volt a házigazda.
Valóban csapatként működött a debreceni együttes, jól összezárt a védelem, egymást segítették a játékosok, Sidibe tisztázott vészhelyzetben a saját tizenhatoson belül, Mészáros tört előre, s alakított ki gólhelyzetet, Bódi és Ferenczi suhintott remek bombákat, Czvitkovics és Spitzmüller robotolt szorgosan, Verpecz bravúrkodott a kapuban, elől pedig a lendületes Coulibaly igyekezett bogot kötni a fehérvári védők lábára, a csereként beállt Kulcsár gólt lőtt, s további helyzeteket készített elő. Vasárnap címvédőhöz méltóan játszott a Loki, élvezetes meccsel (s győzelemmel) ajándékozva meg szurkolóit. Némi vigasz a gyengébb idei szereplés, az elúszott bajnoki cím miatt.
S ha a dobogóra ugyan valóban csak szemernyi az esély, a kupa még megvédhető (május 22-én a Győr ellen a kispesti stadionban), s az Európa Liga selejtezőjében való szereplés pedig már tény. Veretlen bajnokként, persze reménykedhettünk a hasonló álomszerű folytatásban, ám a vetélytársak tudásbeli és anyagi megerősödésével kiegyenlítettebb - megkockáztatjuk: erősebb - lett a bajnokság, s talán nem is baj, ha egymást szorongatja, ösztökéli jobb szereplésre, a nemzetközi szinthez való közelítésre a bajnokság legjobb öt-hat klubja.
Ismerve a debreceni a nadrágszíj-gazdálkodás lehetőségeit, nem is annyira szégyellni való az idei produkció - főleg, ha körvonalazódik a fejlődés iránya. S az Akadémia, a fiókcsapat Létavértes derekas tavaszi hadjárata az NB III-as jog megtartására, az épülő új stadion, az utánpótlás korosztályú fiatalok sikerei, fokozatos beépítésük egyaránt jelzi, magasra nőhetnek egyszer a fák a Nagyerdőn.
Vitézkedik a Balmaz Kamilla Gyógyfürdő futballcsapata is: Híres Gábor tanítványai most azzal váltak híressé, hogy a Vasas otthonában is nyerni tudtak, s ezzel nem csupán a fővárosiak feljutási esélyeit minimalizálták, hanem saját NB II-es tagságuk megtartásának lehetőségeit is növelni tudták. Az újvárosiak jelenlegi negyedik helyezése több mint reményt keltő. Dicséretes!
Ha minden így alakul, a nyáron kialakuló, leszűkített mezőnyű profi futballban kialakulhat a hajdúsági gúla, a helyi fiatalok fejlődését biztosító páternoszter: az NB III-as Létavértes, az NB II-es Balmazújváros és az NB I-es Loki szakosztályaival. Nem sok megye kínál ilyen lehetőségeket.
A sok jó hír után következzék egy szomorú hír: 33 esztendőnyi folyamatos NB I-es szereplés, oly sok siker (közte a bajnoki arany és az 1995-ös és 1996-os EHF Kupa-elsőség) után búcsúzott a legjobbak mezőnyétől a DVSC női kézilabda együttese.
S ha az előbb a sportgúláról beszéltünk, akkor - reményeink okán - most is említsük meg, hiszen a debreceni kézilabdás utánpótlás gyökerei mélyre nyúlnak, stabilan tartják a fát, még akkor is, ha ez az aszályos év "megégette" a lombkoronát, s lehullottak a levelek... A saját bázisra alapozva, pénzügyileg megerősítve, a fiatal debreceni kézilabdázókkal ismét megcélozható az NB I.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)